Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Pelle János: Asszimiláció: illúzió vagy realitás?
lenítette meg az őket befogadó magyar nemzethez. De a „zsidótlanítás” terminusa nem alkalmazható Molnár 1918 előtt írt darabjaira és prózai műveire. Ezekben közönsége elvárásaihoz igazodva, visszafogottan, de egyértelműen jelezte, hogy művei pesti zsidó polgári közegben játszódnak, az ábrázolt témák pedig saját, jórészt asszimilálódott zsidókból álló közönségének konfliktusait és dilemmáit ábrázolták. ’ Molnár Ferenc: A gőzoszlop. Kisregények, (A magyar próza klasszikusai), Unikornis kiadó, 1994, 103-104 o. Ady Endre: Korrobori, Nyugat, 1924/1 (Megjegyzendő, hogy Ady 1917-ben írt cikkét Babits a várható reakció miatt csak öt évtTel a költő halála után jelentette meg.) " Molnár Ferenc : Egy gazdátlan csónak története. Kisregények, i.in. 18 o. i: U. o. 60-61 o. " Az asszimiláció annyira sokértelmű, különféle megközelítésből értelmezhető fogalom, hogy' minden rá vonatkozó állítást bírálni lehet egy másik értelmezésből kiindulva. Ez történt Csoóri Sándor nagt' vihart kavaró kijelentésével, melyet a Nappali hold című esszéjében fogalmazott meg: .manapság egyre határozottabban érződik, fordított asszimilációs törekvések mutatkoznak az országban: a szabadelvű magyar zsidóság kívánja stílusban és gondolatilag »asszimilálni« a magyarságot.” (Hitel, 1990 szeptember) Nyilvánvaló, hogy Csoóri a magyar nemzeti identitást, a népi kultúrát féltette, számos elődjéhez, így Szekfű Gyulához vagy Németh Lászlóhoz hasonlóan a globalizált konzum- kultúrától. Elkeseredésében ezt azonosnak tekintette a „zsidósághoz való asszimilációval”. Holott a nyelvileg sokszínű és komplex judaizmus semmiképp sem azonosítható az „egydimenziós” fogyasztói kultúrával. Hasonlóképp nagy visszhangot keltett Gyurgyák János felfogása a kérdésről, aki kijelentette: „a csoportos asszimiláció gondolata a modem korban, tehát a nacionalizmus megjelenése után eleve lehetetlent kívánt, így’ az egész konstrukció illúziókra épült”. (Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon, Osiris, 2001. 18. o.) H Farkas Gyula: Az asszimiláció kora a magyar irodalomban, 1867-1914, A Magyar Történelmi Társulat kiadása, 1939, 51. o. ” f arkas Gyula: i.m. 221. o. ”■ Lásd Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon Osiris, 2001 18-19.o. I Györgyey Klára: Molnár Ferenc, Magvető, 2001, 67. o. ” Molnár Ferenc: Szülőfalum, Pest, Szépirodalmi Könyvkiadó 1962, 392-413. o. Györgyey Klára: i.m. 42. o. :<l Nagy Görgv: Molnár Ferenc a világsiker útján, Tinta Könvkiadó 2001 146-149. o. Pintér Jenő: i.m. 1261-1262.0. ;; Bécsy Tamás: Drámák és elemzések. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs 2002, 103. o. ;i Nagy' Péter: Drámai arcélek. Tanulmányok a huszadik századi magyar drámairodalom köréből Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978 99-100 o. Molnár Ferenc: Színház, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961, 9. o. (Hegedűs Géza előszava) ;i Vécsei Irén: Molnár Ferenc, Budapest, Gondolat, 1966, 53-54. o. Lukács György: Molnár Ferenc Andorja In: Magyar irodalom - magyar kukára, Gondolat, 1970, 146. o. Molnár Ferenc: Utitdrs a száműzetésben - Jegyzetek egy önéletrajzhoz, Pallas Stúdió, Budapest, 1999, 146. o. Molnár Ferenc: Andor Atheneum, Budapest, 1918, 70. 76. o. ■ ’ .Molnár Ferenc: Andor 396. és 563. o. Csordás Lajos: Molnár Ferenc, Elektra Kiadóház, Budapest, 2004 51. o. II Sárközi György: Színház az egész világ, Osiris-Századvég, Budapest, 1995, 68. o. Csordás Lajos: i.m. 109. o. " Magyar író és világpolgár, Europa Institut, Budapest, 1996, 14. old., In: Nagt’ Péter: A „másik” Molnár Molnárt Ferencet „zsidó íróként” elemzi Sanders Iván is, életművét összevetve a magyar származású Arthur Snitzlerével. Two ways of beeing a Jewish writer: Ferenc Molnár and Arthur Schnitzler In: European Cultural Review, No. 16, edited by Gabor Mihályi. 109
