Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Ladányi-Turóczy Csilla versei

2 2 2 2 LADÁNYI-TURÓCZY CSILLA Izolda anyja, Izolda Lehetett vagy harminchárom éves, mint én vagyok most, világszép leánya régen rávetette aranyszínű árnyát, Trisztán talán mégis őt szerette, mikor Tantrisz volt, sebe bűzlött és teste rothadott, ő a nevével gyógyította meg, nevével rótta körbe-körbe, fényből font neve fojtogatta lassan. Többé más nevű nőt nem szeretett, gyilkosa is egy szép Izolda lett. Palimpsestus Kikapart szöveg szaglászik felfelé, új tinta itadódik, foltok folynak szét a rostokon, örökérvényű szavak hatolnak hevenyészett versek hulláiba, ingoványaikba húzzák szentbeszédeid, fojtogató ölelésük átszakítja véresre dörzsölt, lyukacsos lapodat, bőröm sérti a vésőd, késő van, tedd le a tollat. 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom