Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 2. szám - Molnár Miklós: Olyanok lettünk, mint a nyipandipandi

vernie. A hivatásos katonatiszti pálya az azonosulás, a hazatalálás reményével kecsegtette, a kuszaságban rendet, fegyelmet, beláthatóságot ígért. (Végzetes bökkenő': a „hivatásos” katona és a bérgyilkos közt csak fokozati a különbség.) A második „világháborúból” szovjetföldi hadjáratok és hadifogság formájában jussolt. Olyan tanpályákra kényszerült, hogy a hétköznapi nekrofília szinte genetikai mélységekbe ivódott benne. Teljes életére megfélemlítve és bedresz- szírozva került haza a bolsevik vérátömlesztést elszenvedő, tompa, zsibbadt fájdalomba fagyott Magyarországra.

Prebjancsuk Lázár gyógyíthatatlan lágerkórral sújtottan tér meg honába. Tetőtől talpig retteg - mint körülötte milliók. Teljes további életét szigorú kényszerreguláknak rendeli alá (ezek az ő mankói), s rendszabályait a hozzá tartozókra is ráerőszakolja. Még hajlékát is ott választja meg (mondjuk egy tüdőszanatóriumban), ahol szögesdrótkerítésen belül élhet; jó pár évvel később a szovjet megszállók kaszárnyáinak tövében vásárol városi lakást. Géhás tiszt volt, az is marad inaszakadtáig. Beszerez, elraktároz, fölhalmoz, leltároz, könyvel, iktat - aprólékos szolgálati előírások szerint.

Jócskán benne van a korban, amikor megnősül: szintúgy kevert (ma- gyar-zsidó-osztrák-morva) származású, tétova, gyermeteg lelkű, neurózisával nemesi kutyabőrként kérkedő vászoncselédet vesz feleségül, s módszeresen elnyomja benne mindazt, ami valamennyire is eleven, vág)' nőiesen többértelmű.

HARMADIK F É N Y R A | Z Erik a jövendő

1956 őszén leánygyermekük születik. Prebjancsuk megtiltja feleségének, hogy teljes odaadással gondozza a kisdedet; az asszony kénytelen egész nap a „lágerparancsnokságon” (a szanatóriumban) dolgozni, az újszülöttet napközben magára hagyják, vagy falubeli sváb frajlák gondjára bízzák. Az anyáról szinte lcamputálódik gyermeke. Csoda-e, ha Zirzabella alig megoldható konfliktusba kerül majd saját nőiségével, vagy ha - mit van mit tennie - anyja ellenében a rigorózus apával azonosul, és Elektra-komplexusából soha életében nem tud kigabalyodni?

Természetes viselkedését állandóan büntetik, anyja suttyomban évezredek sűrített patológiáját csepegteti a leikébe. Kialakul benne a halál és a pusztulás iránti vonzalom, a rombolás vágya, az önutálat, szorongása a többiektől, rettegése kutyáktól, macskáktól, kígyóktól — voltaképp magától az élettől. Megtanul hazudni, leplezni, elfojtani, áthárítani - vagyis beavatódik a Dunatáj kollektív „hamistudatába”, üldözési tébolyába, viselkedésbénító görcseibe. „Szocializálódik”.

Gyermekkori fényképek. A szemében iszonyodás, az ajkán keserűség. Valamennyi képen mellette vág)' mögötte komorlik az Apa: a mélakóros illemhelytartó, a bizalmatlan főcenzor, aki belső igazodáskényszerből, hivatásbeli feladatként teljesíti a nekrofil hatalom élettilalmazó parancsait.

Még egy leányuk születik: ő is kénytelen zavaros önazonosságú, erőszakos, örömtelen lénnyé formálódni ebben a világrésznyi anticsaládban, ahol ismeretlen a szívből fakadó öröm, a gyöngyöző kacagás, legföljebb érdesen rö5