Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 10. szám - Békés Márton: A jobboldal és a konzervativizmus
3 BÉKÉS MÁRTON A jobboldal és a konzeivativizmus „Nyugodt csöndes szürkületben, nap és éjszaka választóvonalán ott állnak még a letűnt évszázadok hatalmas maradványai, és emelkednek csúcsívek és boltozatok alakjában az egykori nagy múlt tanúiként a betegeskedő jelen fölé." Caspar David Friedrich, 1830 körül* „A jó elmélet mindig radicális; a jó gyakorlat mindig conservative Asbóth lános, 1872** JOBBOLDAL ÉS KONZERVATIVIZMUS A SAKKTÁBLÁN Molnár Tamás egyik cikkében aggódik, hogy vajon eló' fog-e fordulni egyszer, hogy lesznek jobboldaliak, de nem lesz olyan, aki konzervatívnak vallja majd magát.1 Nos, ha jól belegondolunk, akkor oszthatjuk a magyar filozófus nézetét: valóban aggasztó, és az értékek szempontjából - amiket mi meg akarunk védeni - okkal felvethető' a kérdés, hogy lesz-e, és főleg milyen jobboldal, s lesznek-e és hányán konzervatívok? (Figyelem: ez a kérdés jelen időben is feltehető!) Ha arra akarunk válaszolni, hogy mi a jobboldal és a konzervativizmus viszonya, akkor legjobb, ha az ősi indoiráni játékra, a sakkra gondolunk. A stratégiai táblán a háttérben, a legvédettebb helyen áll a király, mellette a tisztek, elől a parasztok-katonák. Hát, valahogy így néz ki a jobboldal és a konzervativizmus viszonya is. A jobboldal áll elöl, ő harcol, míg a tisztek (a játék kedvéért: bástya - egyetemi körök, ló - kiadók, futó - média, királynő - think tank) irányítanak. A király a jobboldal számára az éppen megvédendő állapot, helyzet, a konzervatívok számára viszont tágabb dolog, mégpedig az orientációs pontként szolgáló értékrend - azonban mindkettő eköré rendeződik el. A jobboldal feladata a politizálás, a harc, a küzdelem, a táblán a sakk elhárítása; míg a konzervatívok feladata az ötletadás, a gondolkodás, a szellem, azaz a front támogatása és befolyásolása. Kérdés, hogy ma vannak-e konzervatívok, vagy tényleg csak jobboldaliak maradtak a sakktáblán? Egy példát mondva: Amerikában, ahol a neokonzer- vatív offenzíva nagyjából három évtizede tart komolyabban és ma a neokonok nemcsak, hogy áttörtek, de „Madridot” is bevették, jól tudták: a szívós intellektuális munka, a csendes elvonulás, a liberális média által uralt kultúra lassú átformálása évtizedek alatt olyan helyzeti előnyt ad a konzervatívoknak, amit nem is vesz észre a saját magától - szokásosan - eltelt liberális-baloldali demokrata tábor és hollywoodosított tudatipara. A (hazai) konzervatívoknak sincs más dolga: vezérelni a jobboldalt, átfor* Caspar David Friedrich: Nyilatkozat egy nagyobbrészt még élő és nemrég elhunyt művészek festményeiből álló gyűjtemény megszemlélése után. (1830 körül) In: Beke László: Caspar David Friedrich. Corvina, Bp. 1986. 115. oldal ** Asbóth jános: A szabadság. Bp. 1872. 440-441. oldal 84
