Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 9. szám - Söptei Imre: Határmenti hetilap (Kőszeg és Vidéke, 1881-1939)
alakja volt hosszú évtizedeken át a Kőszeg és Vidékének. 1861-ben vaskereskedő- segéd gyermekeként született Pesten. Nevelőszülőkhöz került Aradra, itt végezte kereskedelmi iskoláit is. 1878 körül került Kőszegre, ahol Leitner Nándornál könyvkereskedő-segéd lett. 1886-ban ifj. Feigl Frigyessel csaknem egy időben magyarosította nevét, társa családi példaként a Rónai, ő a Kőszegi nevet vette fel. Később városi képviselő, különböző egyesületek titkára vagy elnöke lett. 1898-ban a város rendőrkapitányává nevezték ki, amely állást majd húsz éven keresztül töltötte be. Közben továbbképezte magát a pénzügyi szakmában, először a Kőszegi Általános Takarékpénztár, majd a Kőszegi Takarékpénztár igazgatójává választották. 1945-ben halt meg. Az alapítás során vitt szerepe mellett a későbbiekben is kitartott a lap mellett. Szinte mindig őt kérték fel, ha éppen nem akadt vállalkozó a szerkesztői posztra, úgy, hogy az 1885-1886-os időszakot kivéve sohasem szerepelt hivatalosan felelős szerkesztőként. Ha pedig nem szerkesztett, gúlába rendezett csillagokból álló egyedi jelképéről, akkor is felismerhető volt, hogy melyik cikket jegyezte ő. 1886-ban a társak megosztoztak az egykori „Leimer birodalom” részein, a nyomda és a lapok Rónai, a bolt Kőszegi tulajdona lett. Utóbbi lemondott a Kőszeg és Vidéke szerkesztéséről, amit Wittinger Antal vett át. Wittinger 1852- ben született Törökbálinton, 1878-ban az Esztergomi Érseki Tanítóképzőben végzett. Egy ideig Székesfehérváron, majd Kőszegen a katolikus elemi iskolában tanítóskodott. Könyvet írt Kőszeg és környékéről, valamint szülőhelyéről, 1902-ben Kőszegen halt meg. A Kőszeg és Vidéke szerkesztőjeként többször is szerepelt 1882, 1886-1887, 1890-1892, sőt 1893-ban a kiadói jogokat is megvette, és szerkesztette a lapot 1900-ig. Közben a kiadó személyében is beállott változás. 1887 októberében Rónai Frigyes Sopronban berendezett nyomdájában működött tovább, kőszegi érdekeltségét testvérének, Feigl Gyulának adta át. Neki is többször kellett átvennie a lap felügyeletét, 1892-ben cikket jelentett meg Szerkesztő kerestetik címmel, mert teljesen tanácstalanná vált a jövőt illetően. 1901-ben Wittinger Ernő vette át a szerkesztést, akinek munkáját Kárpáti Sándor főmunkatárs segítette, de 1903-ban elvileg újra Feigl kezében volt a szerkesztői kék ceruza, igaz főmunkatársként Sissovich Miklós segítette, aki ügyvéd korában is részt vett a lap munkájában, amivel polgármestersége alatt sem hagyott fel. 1906-tól hosszabb időre megoldódott a poszt kérdése Jambrits Lajos városi iktató, majd helyettes főjegyző személyében. Jambrits 1916 és 1933 között polgármestere volt Kőszegnek. 1939-ben, a Kőszeg és Vidéke megszüntetése után az ő neve alatt jelent meg az új hetilap, a Kőszegi Hírek. 1939-ben hunyt el Kőszegen. A Kőszeg és Vidéke élén volt még 1913-1914-ben is. Az előbbi két dátum között természetesen névlegesen a kiadó vette át a lap irányítását, de ténylegesen Kőszegi József végezte ekkor is a munkát, amelyet 1912-ben Lóránth Gyula tanító vett át tőle. A lap és vele együtt a nyomda tulajdonosa ekkor már, az 1908-ban Kőszegre visszatért, közben Komáromot és Bécset is megjárt Rónai Frigyes lett. 1911-től új kihívással került szembe a Kőszeg és Vidéke. A konkurens Feigl Adolf (Rónai testvére) vezette nyomda magyar nyelvű lapot is kezdett 80
