Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 1. szám - Révész Ágnes versei

RÉVÉSZ ÁGNES Dióhéj Dióhéj s benne fekete por kincset jelent, s mint néma jelkép sorsot forraszt eggyé a földdel világra jósolt néma jelenlét takar, s mi tart ha számadása tíizét oltja forró napoknak szelíd porát ha tűnni látja héjával hűsen magába zárja Elfolyt vizek partjaira látok, órák szülik meg némán arcomat térdem imára, csodára várok napok romjain a remény kutat kacatok, lomok, apró bóvli holmik aranyrög kincsem régen elveszett hangod a sátram, túl ezer kilincsen vízmosta sebem vérzik csendesen. Titkon feszülő árva álom acéllemezen napok sora elárultalak kakasszóig sírásom dagad: ostoba, ostoba készülök már a számadásra ruhám alá sírva kap a szél ősi imánk falevélre írva hajtott ág fölött süvít a szél. Csendesen Utazás előtt 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom