Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Szalai Anna: Báró görbe tükörben
3 SZALAI ANNA Báró görbe tükörben AMBRUS ZOLTÁN DI ALÓG USREGÉNYE I 1 A századforduló új lehetőséget kínált az emancipált zsidó közösség gazdanemzetbe való beépülésére. A zsidók azonosulási szándéka, a másságra utaló jegyek eltörlésére tett kísérlete széles társadalmi rétegek számára ismerős, zavaró vagy elnézéssel kísért, ellenérzést vagy rokonszenvet ébresztő jelenség lehetett. Erről tanúskodik az a tény, hogy a társadalmi folyamattal párhuzamosan a zsidóság környezetbe való befogadásra tett, tipikusnak ítélt kísérletei, lehetőségei, sikerei és kudarcai visszatérő irodalmi témává váltak a korszakban. A társadalmi felemelkedésnek különböző irodalmi példáit találjuk zsidó és nem zsidó írók regényeiben. Az anyagi biztonság és a művészvilág felé való kitörés sikerét és bukását mutatja be Kóbor Tamás,2 a környezethez való simulás lehetséges útjaként a kitérés a témája Újvári Péter regényének,5 a zsidó földesúr a főhőse Csiky Gergely4 és Újvári' történetének. A példaként említett művek sora még folytatható, de már ez a néhány regény is képet nyújt a művekben visszatérő típusokról és a századforduló magyar társadalmában helyét kereső, elismerést, és befogadást remélő zsidó irodalmi hősök tipikusként bemutatott útjairól. A társadalmi sikerekkel kecsegtető és végül magánéleti kudarccal végződő regénytörténetekben a társadalmi befogadás és elismertség utáni sóvárgás indítóoka lehet a nagyravágyó feleség vagy a más-más felekezethez tartozó fiatalok házassági szándéka. A környezetbe való beépülést a korábban szorgalommal és kitartással összegyűjtött vagyontól, a vallásváltoztatástól vagy a vegyes házasságtól remélik a regényfigurák. A történetek középpontjában a közösség legkisebb magja, a család van, és a cselekmény a családfő önmaga és családja számára fölépített stratégiája vonalán bonyolódik. A családstratégia egyik legfontosabb célja megteremteni a következő generáció számára mindazt, amit az apák saját életükben nélkülöztek, a gondtalan jólétet, a megkülönböztetés nélküli társadalmi helyet, az akadálytalan előmenetelt. A cselekmény során az olvasó a család belső életében követheti a családstratégia állomásait, és ezzel párhuzamosan kívülállóként figyelheti a környezet viszonyát a befogadásért küzdő regényhősökhöz. A regényhősök humoros vagy komikus vonásai, a cselekmény groteszk pillanatai a csak jelzésszerűen, példaként említett regények eszköztárának is fontos része. Ambrus Zoltán dialógusregényei6 azonban elsősorban a gúny és komikum eszközeit használva ábrázolják a Berzsenyi család stratégiáját. Ambrus görbe tükröt tart a kikeresztelkedett, bárói rangra emelkedett család elé, mindennapi életük, környezetük, kapcsolataik és új szokásaik a cím és rang követelte életforma szabályai szerint rendeződnek. Életvitelük a környezet utánzásán és nem családi hagyományon alapul. Ellesett társasági szokások - zsúr, estély -, nyilvános színtereken való rendszeres megjelenés 62