Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 11-12. szám - Czigány Lóránt: A magyar forradalom az angol sajtó tükrében

Az oroszok mind a Biztonsági Tanács, mind pedig a Közgyűlés ülésén meg­próbálták megakadályozni a magyar kérdés napirendre tűzését. A Biztonsági Tanácsban nem is érvényesülhetett a többség akarata, mert a Szovjetunió megvétózta az amerikai határozati javaslatot, amely felszólítja az oroszokat: hagyjanak fel a magyar nép ellen irányuló fegyveres támadással és a Magyarország belügyeibe való beavatkozással. A Tanács fennállása óta az oroszok 79-edszer éltek vétójogukkal. Maga a Szovjetunió és Jugoszlávia kivételével a Tanács valamennyi tagja megbé­lyegezte a Szovjetuniót, Sir Pierson Dixon angol főmegbízott szavaival élve: „a magyar nép elleni embertelen támadásért”. Szoboljev szovjet küldött leszögezte: a magyarországi reakciós elemek nem hajthatták volna végre aknamunkájukat nyugati segítség nélkül. Magyarországon volt fasiszta katonatisztek földalatti sejteket szerveztek és fegyvereztek fel. Alaposan előkészített ellenforradalomról volt szó. A Nagy­kormány nyíltan reakciós-fasiszta politikát követett, amelynek végcélja az volt, hogy helyreállítsa a régi kapitalista rendet. Az ENSZ Magyarország belü­gyeibe való beavatkozása: súlyos következményekkel járna - s a következményekért a három nyugati nagyhatalmat terhelné a felelősség. Az amerikai javaslat átlátszó kísérlet arra, hogy elterelje a közvélemény figyelmét a középkeleti eseményekről - mondotta Szoboljev, szovjet megbízott. Érvei nem győzték meg a Tanács többi tagját. 10 szavazattal 1 ellenében a Biztonsági Tanács elhatározta, hogy rendkívüli ülésre hívja össze a Közgyűlést. Az ülést ma este tartották - miközben az ENSZ székháza előtt óriási tömeg tüntetett Magyarország mellett zászlókat lengetve és feliratokat hordozva. Az ülésen Szoboljev azt mondotta: a magyar helyzet megvitatása szemben állna az ENSZ alapokmányának második cikkelyével, amely a tagállamok belügyeibe való be-nem-avatkozás elvét fekteti le. 53 szavazattal 8 ellenében leszavazták. Csak a nyolc kommunista tagállam támogatta a Szovjetuniót. A jugoszláv megbízott tartózkodott a szavazástól, a magyar megbízott pedig azt mondot­ta: nem kapott meghatalmazást Budapestről, hogy részt vegyen a vitában. Miután több mint 30 ország küldöttei kívánnak felszólalni, és miután a Közgyűlés már korábban ma esti napirendjére tűzte a közel-keleti események megvitatását - az elnöknek ezek után el kellett napolnia a magyar kérdéssel kapcsolatos vitát. {The Times, november 5.) A SZABADSÁG UTOLSÓ PERCEI Peter Howard, a Reuter különtudósító]d jelenti Sopronból, november 4-én Magyarország legnyugatabbra fekvő kisvárosában véget értek a szabadság utolsó percei, gépfegyverropogás, szovjet tankok robaja, asszonyi könnyek és a magyar himnusz hangjai mellett. Délután háromkor keltem át Klingen­93

Next

/
Oldalképek
Tartalom