Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 9. szám - Halmai Tamás: Szkriptórium (14 hamisítvány)
AZ UTOLSÓ VÁROS- Lesz majd egy ember, népem szülötte a távoli jövőben, aki megírja mindezt - mondta Marco Polo Kublai kánnak. A kán hallgatott.- Beszélgetésünk minden szavát lejegyzi, és a sakktábla erezetére is emlékezni fog - folytatta Polo. - Ismerni fogja birodalmad minden szegletét, és képzelete otthonosabban mozog majd palotádban, mint szolgáid közül a legügyesebb. A kán némán ült tovább.- Birodalmad nagyobb, mint amiről uralkodó valaha álmodott. Seregeidet rettegi az ég alatti világ - bátorodott föl Polo. - De őbenne nem lesz félelem. Nem lehetett világosan érezni, a velencei hangja az aggodalomtól vagy a büszkeségtől reszket-e meg. A kán végre megszólalt, s Polo nem tudta eldönteni, beszéde jutalmazza-e vagy bünteti merészségéért. (Hogy a fejedelmi igazságosság eg)? harmadik változatban is alakot ölthet, nem járta meg skolasztikusokon iskolázott elméjét.)- Néped fia mindent tudni fog és mindent jobban fog tudni nálam, nálad vág)? annál a bölcsnél, akire most törnek bérgyilkosaim - kezdte a kán. - A tudás, a képzelet és a szavak az eljövök pártján állnak. O is csak egy lesz az eljövök közül, aki életünkön, míg szavai élnek, uralkodni fog. De ezt a csészét az én kezem emeli föl és ejti le a földre, így. A díszes edény apró darabokra tört. Kublai kán összerezzent.- Persze, a szavai nélkül kezem se volna. 7
