Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 1. szám - Pusztay János: A finnugor népek jövője?

mindenre készeket és képeseket... Énekelj egy dalt nekem, Lanej! Énekelj, míg énekelhetsz...” (Pusztay János fordítása) (Ez a vers az előadásban nem hangzott el, de a sokszorosítványként szétosztott változatban szerepelt.) A nyelvi helyzet elemzésekor abból indultam ki, hogy a nyelv az egyik, ha nem a legfontosabb identitáshordozó. A kis népek, ill. a nemzeti kisebbségek általában két- vagy többnyelvűek. Esetükben a népesség lélekszáma és az anyanyelvet beszélők száma gyakran nem esik egybe. A nyelvválasztás az adott nyelv státuszától függ, az anyanyelv státusza viszont függ a közösség lélekszá- mától, a közösség öntudatától, a közösség politikai-közigazgatási státuszától, a politikától (pl. van-e nyelvtörvény és az abban foglaltak megvalósulnak-e), to­vábbá a nyelv fejlettségétől. Az 1989-es és a 2002-es népszámlálás adatai, ill. azok 2093-as extrapoláció­ja az anyanyelvválasztást illetően az alábbi képet adják: 1989 2002 különbség 2093 mordvinok: 740 (=69%) 615 (=73%) +4% 182 (: = 100%) udmurtok: 506 (=71%) 464 (=73%) +2% 245 (=87%) marik: 527 (=82%) 488 (=81%)-1% 291 (=74%) komik: 239 (=71%) 217 (=74%) +3% 105 (=95%) komi-permj ákok: 105 (=71%) 94 (=74%) +3% 38 (=95%) karjalaiak: 61 (=49%) 53 (=57%) +8% 12 ( =100%) hantik: 14 (=64%) 14 (=48%)-16%­manysik: 3 (=38%) 3 (=25%)-13%­nyenyecek: 27 (=79%) 32 (=78%)-1% 114 (=71%) szölkupok: 1,7(=47%) 2 (=50%) +3 5,8 (=71%) összesen: 2223,7 1982 992,8 Azaz 2093-ra az uráli nyelveken beszélők száma Oroszországban a jelenleginek a felére csökken, s még ebben az évszázadban néhány uráli nyelv el fog tűnni. Különösen szembeötlő a manysi és a hanti nyelv eltűnése, miközben a népes­ség lélekszáma - legalábbis statisztikailag - jelentősen megnő. A nyelv elvesz­tése azonban nagy valószínűséggel maga után vonja az identitás elvesztését is. Az anyanyelv státusza kulcskérdés. A státusz - a fentebb említettekkel összefüggésben - függ a nyelvhasználati területektől. Ha egy nyelvet nem használnak a tömegtájékoztatási eszközökben, az iskolában és otthon, semmi esély nincs a nyelv és a vele összefüggő kultúra megőrzésére és fejlesztésére. S ha egy nyelvet egyre több területről kiszorít egy másik nyelv, akkor az a nyelv kihalásához vezethet. A nyelv kihalásának szociális okai vannak, mint pl. az erős kulturális hatás, a nyelv presztízsének csökkenése a nyelvet használók sze­58

Next

/
Oldalképek
Tartalom