Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 1. szám - Balogh Robert: Szélerdei ámorozó avagy Nárcisz tragédiája

Jaj! Elbűvölt engem Echó, egy kacér Hegyi Nimfa, vad s buja tüzét nem fogadtam,

Ezért a romlás, s az átok, kín burjánzik szívemen. Önmagamba döftem Ámor mérgezett nyilát.

Feküdtem a zöld füvön, tépelődtem sorsomon,

Szomjam kínzott, nyelvem ínyemhez ragadt,

Gégém összeszáradt, mellemben felizzott valami,

Mint a féktelen hevület, felegyenesedem hirtelen,

Vizet keresve körbekémlelek, megtaláltam, szomjam enyhült, De keserű kínt, mérget, s bánatot kortyolgattam. Megtaláltam a legszebb arcot, könyörögtem,

Sírtam, kérleltem, kérem most is, intem, bízatom:

Nem szól, nem ért, nem hall; nem! Hallgat, mert süket,

Vak, néma. Míg így küszködtem, rám kiált Egy ősz Öreg, s megró: A Szép, magam vagyok.

Nem szól, nem hall, nem ért, mert néma, süket, hideg!

(Tirézidsz jön.)

Tirézidsz. Elég lesz már, elég a panasz, édes Nárcisz!

Ifjan kínlódsz egyre, s én, a vén mosolygom feléd! Értelmetlen gyötörnöd magad, nyomjad el a bánatot.

Nárcisz. Hálám kísérjen jó öreg, ha utoljára is, de vigasztalsz.

Tirészidsz. Talán csak nem halni készülsz, Nárciszom?

Fogjam könyörgőre, hogy élni kedved legyen, Fiam?

Ifjan mind hívjuk a halált, így voltam magam is.

Nárcisz. Eszembe jutott egyszer-egyszer, de komolyan Nem gondoltam rá. Túlontúl szeretem magam.

Tirészidsz. A mértéktelenség egyenes út a bölcsesség felé.

Enyhítene bajodon egy lány, ki arra érdemes.

Hálót vetne rád, s te hálójában meglelnéd másik feled.

Nárcisz. Nem találtam még olyan lányt, ki figyelmemre érdemes. Egyik kényes, másik folyvást bujálkodna csak...

Tirézidsz. Ha akarod, mutatok neked!

Nárcisz. Ne haragudj öreg, de már nem reménykedem.

Tirészidsz. Én igen. Iréné lányom, bújj elő. Nézzed Nárcisz!

A tükörben sem láttál szebb arcot! Iréné, gyere!

(Iréné kancsóval jön a forráshoz.) íme, itt van Nárcisz. Iréné, mondd, tetszik neked?

44