Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 4. szám - Kemenes Géfin László: Fehérlófia 9: Krisztina könyve

azért egy fél adag túrós palacsintának sikerült helyet szorítani, meg egy feke­tének is, a bort mind megitták, kint az utcán egy kicsit elfogódottak voltak, vagy talán csak Krisztina, de azért megerősítették az étteremben kötött megál­lapodást, hogy mihelyst egy kicsit felmelegszik az idő, elmennek együtt vala­hová kirándulni, még nem tudták hová, valami igazán szép helyre, nem a sző­kébb hazába tehát sem Vasba (Krisztináéba) sem Nógrádba (Mickóéba) ha­nem egy olyan helyre amely mindkettőjüknek új, igazán új és más, hiszen any- nyi szép hely van a mi hazánkban nem? de igen és tudod én mindig sóvárog­tam valami nagyon idegenre különösre mi van ilyesmi tifelétek, hát keletebbre ott a Mátra a Gallyatető, igen azt hallomásból ismerem, túl híres is talán, mi­ért is kellett éppen ezt éppen most Rezső azt akarta odamenjenek nászúira persze R. akarhatott amit akart mégis mindig az lett amit ő akart így semmi sem lett Gallyatetőből sem a második helyezett Sárospatakból hanem lett csakazértis a Nagyaafőőd a szép de unalmas Szeged az egész rémséges nemhá­zasság tizenhét hónapja után majdnem egy évet veszített az egyetemen alig megbocsátható ostobaság, miért MERT NEM SZERETTE, de hálistennek sikerült kimásznia belőle és most meg fejest bele valami hasonló de teljesen másba, az ő-e valójában akit a másik lát és felfog, a vezető szakember, a tudós, a pontos és szigorú [nő] aki utasít megbíz kijelöl felkér de voltaképpen burkol­tan parancsol, ő meg csak asszisztenske szegény még a kisdoktori sincs egészen meg és hát a korkülönbség több mint tíz év valljuk be nőiesen majdnem tizen­három Mickó éppen hogy elmúlt huszonkilenc ami végülis vagy reménytelen vagy semmi mert a másik nem érzi nem érzékeli egy bizonyos ponton nem is érdekli sőt inkább izgatja mert vezetést vezérlést vár el kíván tőle azért kíván­ja mert ő több és erősebb ha el talán nem is küldheti de mint csoportvezető le­minősítheti áthelyeztetheti, akkor hát csak a kegyeit keresi, sebaj mert ha ha­talma van és azért csodálja-kívánja esetleg szereti akkor azt a hatalmat is ő sze­rezte az is őbenne foglaltatik része mint a teste vagy a lelke bármely tagja, de ha nem? ha a hatalom kívüle van, nem egészen ő csak járulék mely leválaszt­ható őróla anélkül hogy az ő-n bármilyen sérelem esnék, akkor mi van? a hata­lom akkor sem csak valami elhanyagolható véletlen hanem mint a sejt eseté­ben nemcsak a mag az „igazi” része az egésznek hanem minden egyéb ami be­letartozik ami azzá teszi ami s nem mássá, a kérdés csak az hogy van-e valami más mélyebb a csodálaton bámulaton kívül illetve azzal együtt, igen persze jobb is ha nem döntenek azonnal hová mehetnének el, kapnának biztos beu­talót Harkányba de ott voltak már mindketten (ha nem is együtt ) neki még vissza kell menni a laborba ökör vagyok biztos eljött volna moziba de nem jobb így túlságosan SOK így az egész szünetet kell tartanom, szervusz de a könyvtár előtt amikor elbúcsúztak megölelték egymást és mintha az lenne a legtermé­szetesebb dolog a világon szájon csókolta nem futólag félénk-bizonytalanul hanem erősen szépen igazán ahogy azután is emlékezett rá s ahogy M. is fel­idézte amikor szeretők voltak lettek- Mióta ez eszemet tudom illetve mióta Budán-Pesten ott fent idegenben amely már nem olyan idegen hogy ne a másik amit otthagytam lenne idege­nebb szóval érted, azóta az érdekel csak hogy hogyan lépjek ki abból a bűvös belső körből amelybe belekényszerített a családom a családom története az a­64

Next

/
Oldalképek
Tartalom