Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 4. szám - Nagy Gáspár: Annakokáért korabeli apokrif a B-i korcsmahivatalból, érzelmes mai toldalékkal
NAGY GÁSPÁR Annátokéért korabeli apokrif a b-i korcsmahivatalból, érzelmes mai toldalékkal (in memóriám hatvanas évek) Nagy téli alkonyaiban, egy rettentő súlyú távcsővel kószáltam végig a határt, de csak úgy álmomban ám... azt az átkozott gránicot, borzasztóan elfáradt mindkét karom... a szemem a hó fehérségétől szinte megvakult, azt hiszem, ezt mondják hóvakságnak: hívatlanul bejött a múlt. A távcsövet az egyik kiskatona hagyta el jó pénzért, pálinkáért, mielőtt átszökött Pornóapátinál. Volt itt ribillió egy hétig! Kutyák csaholtak a környéken, de nem lehettek határsértők, nem mehettek a dezertőr után. (a nyulak is a szögesdrót előtt mindig fölrobbantak!) „Ha elkapják, azonnal kampec neki, lelövik, mint egy kutyát” - mondta később a sánta postás, aki a leveleket a kocsmában szokta kiosztani, nem is beszélve a nyugdíjakról! (Pár száz forintos téeszcsé-nyugdíjakat kézbesített akkoriban.) Különben Pornóapátiban laktak a legszebb hosszúhajú szőke lányok. Egy valahai énekes barátomé a megállapítás, aki reggelente kiült Savaria egyik parkjába, és csatos üvegből itta a kakaót, s törte hozzá a sós kifli-véget, előző este persze rendesen sört vedelt,
