Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 3. szám - Pelle János: Afganisztán és Magyarország

3 PELLE )Á N 0 S Afganisztán és Magyarország Afganisztánban 2002-től szolgál a NATO keretei között magyar csapatkon­tingens, a soknemzetiségű békefenntartó erők keretében. Magyarország az or­szággyűlés határozata alapján, másfél év után kivonta az Al-Hillahban állomá­sozó magyar szállítózászlóaljat, mely az Egyesült Államok felkérésére látta el feladatát. Arról, hogy immár a NATO keretében újabb egységet küldjünk Irakba, elviekben már döntött a kormány. De akár lesznek a jövőben magyar katonák Irakban, akár nem, a magyar honvédség afganisztáni szerepvállalása, mely kezdettől fogva a NATO keretei között indult, az elkövetkező években nem szűnik meg, sőt, várhatólag tovább bővül. Éppen ezért szükséges megismernünk Afganisztán huszadik századi történelmét, különös tekintettel az utóbbi, erőszakkal és külföldi katonai in­tervencióval terhes évtizedekre. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy ebben az országban, mely a Szovjetunió 1979-es beavatkozásáig elvétve szerepelt csak a világsajtóban, olyan folyamatok játszódtak le, melyek joggal világtörté­nelmi jelentőségűnek nevezhető eseményekhez vezettek. A véres, 1989-ig tar­tó első afganisztáni háború, melynek kilátástalanságát a szovjet katonai veze­tők már 1980 folyamán felismerték, nagy mértékben hozzájárult a Szovjetunió felbomlásához. A kommunista rendszer gazdaságilag megroppant a háború iszonyú anyagi terheitől, a hatalmas emberveszteség pedig egyre erősebb nyo­más alá helyezte a reformokkal kísérletező politikai vezetést. Az afganisztáni háború kiközösített, rettenetes élményeket átélt veteránjai jó része képtelen volt beilleszkedni a felbomlófélben lévő szovjet társadalomba, nagy hányadukból lett bűnöző. De nem csak a mai Oroszország őrzi mindmáig az afganisztáni háborúban szerzett sebeket, az Egyesült Államok is „megégette a kezét” ezzel az ország­gal. Az 1996-ban berendezkedő, az egész világnak hátat fordító „tálib rezsim” olyan fundamentalista iszlám rendszert vezetett be az országban, mely mene­déket adott az Al-Kaida terroristáinak. Omar móllá, a tálibok vezére rejteget­te Osama bin Ladent és híveit. Minden jel szerint Afganisztánból szervezték a Cole cirkáló ellen elkövetett öngyilkos merényletet Aden kikötőjében, mely 17 amerikai tengerész életébe került, majd a New York-i World Trade Cen­ter elleni, eltérített repülőgépekkel elkövetett öngyilkos támadást is 2001. szeptember 11-én. Ezt követően került sor az Egyesült Államok katonai beavatkozására ez év novemberében, melynek - a táliboktól elpártolt törzsek közreműködésével - sikerült megdönteni Omar móllá rémuralmát. Afganisz­tánban 2004 augusztusában a külföldi fegyveres erők felügyelete mellett, tör­ténelmében először általános választásokat tartottak, mely az amerikaiak által támogatott Hamid Karzai elnöknek adott törvényes felhatalmazást. Afganisztán huszadik századi történelmével kapcsolatban számos, indokolt kérdés merül fel, melyet napjainkban senki sem tud kielégítően, az okokat 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom