Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám - Molnár Miklós: A szufi út
- Sajnálom! - mondja Naszrudin. - Nekem is szükségem van rá: lisztet szárítok rajta!- De hát kötélen hogy a manóba szárítasz lisztet?- Jóval könnyebb, mint hinnéd, ha nincs kedved kölcsönadni! 43 Nizami: „Aki az úton elalszik, annak elvész vagy a kalapja, vagy a feje.” 44 Hakim Szanai: „Ha megérkezel a tengerhez, nem beszélsz a mellékfolyókról.” 45 A szív emberei, a belső emberek számára a rossz csupán nemlétként »létezik«. Maga a lét, ha tökéletesen elérjük, eltávolítja a tagadás, az úgynevezett rossz lehetőségét. 46 A Fény Fátyla, tehát az önelégültség emelte korlát, veszélyesebb, mint a Sötétség Fátyla, amit bűnök elkövetése hoz létre a lélekben. A megértés csak szeretet útján következhet be, nem pedig intézményes módszerekkel való nevelés által. 47 A szufizmus olyasvalami, ami megtörténik az emberrel, nem pedig olyasmi, amit megkap. 48 Rúmi: „Alikor hagytok föl a vödör imádatával és szeretetével? Mikor kezditek el a víz keresését?” 49 Naszrudin behatol egy ismeretlen konyhakertbe, és ami csak a keze ügyébe akad, mindent begyömöszöl az iszákjába. Váratlanul előkerül a kertész:- Mit csinálsz te itt?- Idesodort egy pokoli szélroham!- És a zöldségek, amiket kiszaggattál?- Abba kapaszkodtam, amibe csak tudtam, hogy el ne fújjon a forgószél!- És mit keres a zöldség az iszákodban?- Magam is éppen ezt akartam volna megtudni, amikor megzavartál! 50 Minden szufit egy finom erő, a baraka (áldás) fűz a többiekhez. 51 Tanulj! Ne kritizálj! Ne higgy! Sajátítsd el a kellő magatartást ama nagy és titkos dolgok iránt, melyeket Tanításnak nevezünk! 13
