Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám - Molnár Miklós: A szufi út
tudományág - tehát legalább a 10. század óta, midőn a mohamedán Spanyolország kulturális sarkpontként szolgált számos keresztény tudós számára. Chaucer és Shakespeare - hogy csupán két nevet említsünk - szufi meséket használt föl. Zsidó és keresztény tudósok originális művének tartott számos könyvről deríti ki a kutatás, hogy szufi eredetijük volt, vagy onnan merítették ihletüket. 21- Móllá,* foglald egyetlen szóba a végzet lényegét! - Képzelmek. - Hogyhogy képzelmek? - Azt képzeled, hogy a dolgok jóra fordulnak, de nem fordulnak jóra: ezt balszerencsének mondod. Azt képzeled, hogy a dolgok balul ütnek ki, ám nem ütnek ki balul: ezt szerencsének nevezed. Némely dologról azt képzeled, hogy bekövetkezik vagy nem következik be, ámde hiányzik belőled az intuíció, és nem tudod, mi fog történni: azt képzeled hát, hogy a jövő kifürkészhetetlen. Ha rajtavesztesz, a „végzetet” gáncsolod. 22 Kevés orientalistát nem kapott el az említett furor academicus. E kevesek közé tartozott a magyar Germanus Gyula professzor: ő pontosan ismerte a szülik valódi jelentőségét, hiszen maga is közéjük tartozott; Abdul Karim (a Kegyes Isten Szolgája) néven zarándokolt el Mekkába. Úgy mondják, a szufi hierarchián belül - amit természetes módon alakít ki a képességek, a belső megvilá- gosodottság foka - egy időben planétánk négy égtájának „oszlopai” között ő töltötte be A Dél Támasza funkciót. 23 A legutóbbi időkig tehát nagyon sokan azt képzelték, hogy a szufizmus mindössze az orientalisztika, a valláskutatás vagy az okkultizmus egyik témája. Shah-nak kellett eljönnie és bizonyítania, hogy a szufi eszmék hány, de hány területet termékenyítettek meg - például a pszichológiát, az orvostudományt, a művészeteket, a nyugati vallásbölcseletet; az egész európai gondolkodást. 24 A szufi nem a hit, hanem a tudás, a belső látomáson alapuló bizonyosság esszenciális embere. Idries Shah (teljes nevén Nawab-Zaba Sayed Idries Shah el-Hashimi) ilyen esszenciális ember volt. Korunk szufi tanítómestere 1924- ben született Indiában, skót anyától és afgán uralkodói családból származó apától. Musza al-Kazim imámon keresztül Mohamed próféta egyenes ági leszármazottja. Brit állampolgárként Angliában élt; 1996-ban halt meg Londonban. Akadémiáknak, kutatóintézeteknek, jótékonysági intézményeknek volt a tagja; a Római Klub egyik alapítója, kormányok, államfők és uralkodók tanácsadója, a londoni Kulturális Kutatóintézet igazgatója. A szufi mű szolgálatában oly fölmérhetetlen súlyú és mennyiségű munkát végzett el, mintha nem egy, hanem tucatnyi élete lett volna. Seregnyi publikációja révén, melyek számos nyelven, sok millió példányban keltek el, korunk legismertebb szufija. * Móllá vagy mulla: 'tisztelendő', 'mester'. 9
