Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - III. A történet főhőse: Chernel István
VIDÉKÜNK HASZNOS ÉS KÁROS MADARAIRÓL Az állatvilág tarka seregében legtöbb szenvedésnek a madarak vannak kitéve, mert nemcsak maga a természet, hanem más állatok s az emberek is nagyobbrészt tudattalanságból számukat apasztják, nem tudva mennyi haszontól fosztották meg magukat akkor, midőn egy hasznos madárnak életét megsemmisítették. Mikor a tavasz lenge fuvalmai először szállingóznak a felébredt mindenség fölött, s a növényzet tarka alakzatai szerteszét hirdetik a fakadó életet: a délre távozott vándormadarak visszaköltöznek hozzánk, újra letelepesznek a belom- bosult cserjék, ligetek, erdők virányába; megkezdik hivatásukat, mit a természet legbölcsebb alkotója számukra rendelt. S a vándorlás zivatarjai közt látjuk a pusztulást, mert czerekre rúg a tönkrementek száma. Alig érkeznek a tengeri út fáradalmaiból megmenekültek Italia partjaira, mindenfelé leskődő olasz madárfogók hálóiban újra ezerenkint vesztik életüket. E súlyos veszteségek által megtizedelt sereg körünkbe érkezvén, alig kezdi el a költés fontos gondjait, máris az erdőben kóborló pajkos fiúk, emberek által zavartatnak meg a fészkek olyannyira, hogy sokszor csupán rombolási viszketegből tömérdek tojás, madárfiú veszelődik el. Ehhez véve a ragadozók és dúvadak garázdálkodásait, könnyen áttekintést nyerünk mindazon szenvedésekről és pusztításokról, mikkel a madárvilág sújtva van. Könnyebben gondolnánk a madarak e jelentékeny gyérülésére, ha az elveszettek ragadozók, vagy sem hasznos, sem káros madarak volnának; de ellenkezőleg, éppen a rovarevők és hasznos szárnyasok azok, melyek minden irányban örökös veszélynek vannak kitéve, s így csakugyan ko- morulva tekinthetünk a fogyásra, mely oly jelentékeny s melyet részben az emberek okoznak önmaguknak. Vidékünk hasznos és káros madarainak ismertetése gyakorlati hasznúvá válik, ha mindenki tudja, mely madarak érdemelnek kíméletet és védelmet, s melyeket kell üldöznünk. Altalán elterjedt vélemény, hogy a baglyok (Strigidae), a hamvas örvölyű (Circus cineraceus), a varjak (Corvidae) ölyvök vagy egerész kányák (Buteo) vérengző és kártékony állatok, pedig éppen nem mondhatni el róluk, minthogy sokkal több hasznot hajtanak, mint kárt. Igaz ugyan, hogy költéskor nem vetik meg a hasznos szárnyasok tojásait, csemetéit; de főtáplálékuk egerekből és más kisebb, az emberre kártékony állatokból állván, káros oldaluk a hasznos mellett elenyésző csekély. Kiválóan kímélést érdemelnek pagonyainkban mindenütt előforduló zenészek (Sylvidea), melyek nemcsak tömérdek kártékony hernyót, rovarbábot, lepkét pusztítanak el, hanem kellemes énekükkel a ligetnek életet kölcsönöznek, az embernek pedig gyönyört és szórakozást okoznak; a cinkék (Paridae), melyek gyümölcsöseinkben mindenkor láthatók, kétségen kívül a leghasznosabb madaraknak nevezhetők, már azon körülménynél fogva is, hogy a telet nálunk töltvén, akkor is pusztítják, kutatják a lepkék áttelelő petéit, bábokat, álcákat, mikor a zenészek vándorútra kelve idegen hazába szállottak. Igen hasznos madarak még a harkályok (Picidae), melyek a természet szunnyadása alatt az erdőkből a város közelébe húzódnak s a kertek fáit összevissza kússzák, mindenütt keresgélve, rovarok és álcák után kutatva a fatör69
