Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 9. szám - Gyürky Katalin: Az élet női és férfi szemmel

re Ljudmilla Ulickaja írói világában csak Kukockij és Jelena esetében lehetséges, éppen amiatt, mert Kukockij nőkkel foglalkozik, és azért, mert Jelena megfosztatik női mivoltát biztosító szerveitől. Kukockijon kívül azonban Ulic- kajánál egyetlen férfialak sem lehet részese a látnoki képességnek, s ezáltal nem állhat a mű középpontjában sem. Szerepe „csak” arra korlátozódhat, hogy teljesen értetlenül állva a nők mássága, szervező', irányító és védelmező képessége előtt, éppen ezzel az értetlenségével hangsúlyozza a női misztikus tudás létjogosultságát.

Ennek a nőkkel szembeni értetlenségnek már-már szimbólummá növő férfialakja a Médea és gyermekeiben Valerij Butonov. Az a sportoló Butonov, akinek kidolgozott izomzata egyszerre két Médea-unokahúg számára is rendkívül vonzó, s akiben Médea rögtön meglátja a „lányaira” leselkedő veszélyt.

S amíg ennek a férfinak, aki a női lélek egyetlen rezdülésére sem kíváncsi, csak a női test vonulataira, és azokra is csak addig, amíg vágyait ezek a vonulatok ki nem elégítik, egyáltalán nem esik nehezére a két unokahúggal egy időben viszonyt folytatni, addig a fiatalabb unokahúg, Mása, aki művészként szintén részese egy misztikus tudásnak, szerelemtől elvakulva éppen ennek az érzéketlen férfinak írja szebbnél szebb verseit. A nő és a férfi közötti kontraszt óriási: a testi vágyak irányította férfi, Butonov az egyik, s a lelki rezdüléseket versbe foglaló lány, Mása a másik oldalon. A kontraszt pedig nemcsak óriási, hanem feloldhatatlan is: miután ugyanis Butonov testi vágyai kielégülnek, s a férfiakra jellemző racionalitás fog egy következő testi vágyig felülkerekedni benne, Mása versbe, vagy párbeszédük hiányában inkább monológba foglalt lelki vívódásai csak érthetetlen és értelmetlen duru- zsolásnak tűnnek a számára, s gondolkodásbéli mássága miatt a lány közelgő katasztrófáját sem képes még csak sejteni sem.

Ehhez hasonló az ellentét A más gyermekeinek női- és férfialakjai között is. Szergó női rezdülések iránti érzéketlensége, a női misztikus tudásba belehelyezkedni képtelensége több szempontból is nyilvánvaló. Ezt az érzéketlenségét egyfelől az mutatja, „hogy a nőkre jellemző határidők kicsinyes számít- gatása” racionális gondolkodásába nem fér bele, másfelől pedig az, hogy Emma Asotovna, vagyis az anyósa ikrekkel kapcsolatos különös megfigyelései, babonás jóslatai, amelyek egy nő számára mindenképpen jelentéssel bírnak, az ő szemében mindössze vajákosságnak, boszorkányságnak tűnnek. Pedig, ha ő is tudna „nőként” gondolkodni, ha képes lenne energiáját éppen ezeknek a határidőknek a számolgatására fordítani, vagy ha neki is feltűnne a nők szemét kiszúró, a lányok fenekét díszítő, az ő hátsójáról lekopírozott jellegzetes teaszínű anyajegy, többé nem kételkedne a gyermekek vér szerinti hovatartozását illetően. A nőkétől eltérő máshogy-gondolkodása azonban mindebben megakadályozza, és ezáltal végig abban a tudatban neveli a lányokat, hogy azok másnak a gyermekei. Ezzel kapcsolatban azonban nemcsak a nőkkel, hanem az egyetlen női vonásokat mutató férfialakkal, Kukockijjal is kontrasztot képez, akinek van érzéke ezek iránt az apróságok iránt. Amíg ugyanis Kukockij valóban más gyermekét - illetve Torna családba kerülésével - más gyermekeit neveli, s ennek a ténynek az elfogadása nála nemcsak a nőkre jellemző szeretni és gondoskodni tudását, hanem mindenképpen a nagyvonalúságát is mutatja, addig Szergónál az „idegen” gyermekek nevelé782