Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 3. szám - Fűzfa Balázs: A másik irodalom III.

harmadik nagy nagy forradalma, amely a szöveg mediális és strukturális átalakításával megváltoztatja a szerző és az olvasó szerepét” - írja Némedi.

A másik könyvet Sabrina Ortmann jegyzi, a címe: háló irodalom projekt- Egy új irodalomforma fejlődése 1960-tól napjainkig. A szerző igyekszik felállítani a digitális irodalom teljes tipológiáját, ennek három legfőbb pontja: hálón lévő irodalom, számítógépes irodalom, hálóirodalom. Az első csoport tartalmazza a klasszikus műveket, a szerzői honlapokat, az irodalmi projekteket és az irodalmi magazinokat. A másodikba tartoznak a hiper fikciók, a multi- mediális irodalom alkotásai és a számítógép generálta irodalom. A hálóirodalom négy alcsoportja: kollaboratív írásprojektek, e-mail-irodalom, irodalmi hírcsoportok, MŰD (egy játék- és kommunikációs program, virtuális világ virtuális karakterekkel). Ortmann szerint - írja a recenzens - az eddigi szak- irodalom leginkább a kollaboratív hálóirodalmi projekteket mellőzi (ezek a lezáratlan, több szerző által írt szövegek).

A harmadik recenzió egy irodalmi pályázat (Literatur.digital) CD-ROM- on megjelent, válogatott anyagával foglalkozik, pontosabban az ahhoz tartozó tanulmánykötettel. Immár a CD azonban a fő termék, s ennek melléklete a könyv, mely igen fontos megállapításokat tartalmaz a digitális irodalom egészével kapcsolatban. Többek között kaphatunk egy olyan szempontsort is, amely CD-ROM-ok bírálatakor veendő figyelembe. Ezek a szempontok: innováció; linkszemantika, felhasználóbarát kivitelezés, interaktivitás; képernyőesztétika, multimedialitás, szövegminőség.

Némedi Andrea az általa legérdekesebbnek tartott szerző - Jürgen Daiber- dolgozatát (A digitális irodalom és az irodalomtudomány [még] rendezetlen viszonyáról) így értékeli: ,A tanulmány konklúziója szerint a hiperfíkció mediális többletértéke a multimedialitásban rejlik, a szöveg-kép korreszponden- cia kiaknázásához azonban a digitális irodalomnak még van mit tanulnia a barokk emblematikától.” (Kiemelések az eredetiben - F. B.).

276