Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - Alexa Károly: Írók..., írjatok... remekműveket... I.

zése teljesen egyértelmű a burzsoá irodalom heréinek szegénység- és munka­kultuszával lefelé, a néppel szemben. Édesanyját különben is akkor emelné magunk elé, ha megtalálná az ábrázolás és a tükrözés édesanyját valóban megillető osztályhű, szocialista mozzanatát.” Gaál Gábor, 1947-49. Egy jeles születésnap alkalmából 1. „Rákosi Mátyás hazánk legnagyobb társadalomtudósa, kimagasló köz­gazdász és filozófus, és a Horthy-fasiszták által ellene indított per során, vala­mint a felszabadulás után a Tanácsköztársaságról, a magyar munkásmozga­lom múltjáról szóló beszédeiben a magyar történettudományt is zseniális meg­állapításokkal gazdagította. Saját iránymutató munkásságán kívül azonban az egyéb tudományterületek fellendítésében is kimagasló szerepet játszik.” Rusznyák István, 1952. 2. „Honnan meríti Rákosi elvtárs ezeket a rendkívüli képességeket? Bi­zonyára egy részük természeti adomány. De rendkívüli szerepet játszanak gazdag tapasztalatai a magyar és nemzetközi munkásmozgalomban s talán legnagyobb és legérlelőbb megpróbáltatása a magyar osztály ellenféllel, neve­zetesen az osztálybírósággal folytatott harca volt. Bolgár Elek, 1952. A kritikusi értékrendről „Kritikai életünk színvonalának emelkedése elképzelhetetlen a néptől való tanulás nélkül, ez viszont együtt jár a nép tanításával.” „Nem kis szerencséje irodalmunknak, hogy a felszabadító Szovjet Hadse­reg oldalán szovjet katonatisztként harcolt egy magyar író — Illés Béla -, két­szeresen is avatott krónikása a felszabadító háborúnak. Úgy is mint magyar kommunista, úgy is mint író.” Pándi Pál, 1951-54. A behatolás - kevés ,,A proletár irodalom győzelmét tervszerűen kell előkészítenünk... A prole­tariátus hegemóniája az irodalomban nemcsak annyit jelent, hogy a munkás- osztály ideológiája behatol a művekbe, hogy a művek a munkásosztály életét ábrázolják, hanem annyit is, hogy maga a munkásosztály bírálatával, taná­csaival, megjegyzéseivel tevékenyen részt vesz az irodalom alakításában.” Aczél Tamás, 1950. A szovjet masiniszta „Azt hiszem, a XIX. kongresszus iránymutatását átértve regényirodal­munknak az a feladata, hogy megajándékozza népünket olyan pozitív hősök­kel, kiknek tipikus tulajdonságait a magyar dolgozó nép egyszerű fiainak mélyreható tanulmányozásából és az elénk táruló jövő perspektívájából kell megalkotni; dolgozó népünk legjobb fiainak jelleméből s abból az épülő boldog 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom