Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11-12. szám - Bognár Bulcsu: Népi szociográfia és társadalomtudomány III.
definiálta a közösséget. Ha a szervesség konstituálja a csoportot, akkor nincs válasz a csoport kialakulásának a kérdésére, ha pedig a protestantizmus, akkor nem világos, hogy a szervesség tekintetében miben is különbözik a mezővárosi fejlődés a vele szembeállított paraszti közösségektől. JEGYZETEK 1 Erdei: Futóhomok, 188. o. 2 Dunamellék ábrázolásának jelentőségét még inkább kiemeli, hogy az ez alapján megrajzolt paraszttipológia az 1940-es évek, már erőteljesebb Hajnal hatást mutató munkákig (Magyar tanyák, [Bp. 1941.] Magyar paraszttársadalom [Bp. 1942.], A paraszti társadalom [K. n. 1943. 114-135.]) meghatározzák Erdei felfogását a dunántúli paraszti társadalomfejló'désról. 3 Uo.: 197. o. 4 Uo.: 205. o. 5 A magyarság rovására történő' német terjeszkedés a Budavidék leírásához hasonlóan elfogulttá teszi Erdeit a németség gazdasági és társadalmi teljesítményének megítélésében. Ez a perspektíva jellemzi a népi szociográfia másik közismert munkáját, Kovács Imre A néma forradalom (Bp., 1937.) című kötetét is. 6 Erdeinek Kalocsáról szóló elemzése nyilvánvalóan hatással volt Szabó Zoltánra, különösen a Cifra nyomorúság (Bp., 1938.) társadalom-értelmezésére. Szabónak az Egerről szóló, éles vitákat kiváltó jellemzése Erdei szemléletét tükrözi. 7 Erdei: Futóhomok, 212. o. 8 Uo.: 214. o. 9 Uo.: 215. o. 10 Uo.: 215. o. 11 Erdeinek az egykéhez fűződő viszonyát Szabó A. Ferenc tárgyalja részletesebben. Lásd Szabó A. Ferenc: Sorscsapás vagy válságtüneti (A paraszttársadalom válsága és az egykekérdés Erdei Ferenc munkáiban.) Társadalomkutatás, 1991/4. 36-41. o. 12 Hadd jegyezzük meg, hogy Erdei felfogásával szemben a tabula rasa-t valójában nem a török uralom okozza, hanem sokkal inkább a felszabadító háborúk. 13 Reitzer Bélának, a még Bibóból és Erdeiből álló szegedi triumvirátus harmadik tagjának a Futóhomokot méltató elemzése is szóvá teszi, hogy a polgárság elemzése hiányzik ebből a munkából. Lásd Reitzer Béla: Erdei Ferenc: Futóhomok. In: Széchenyi Ágnes (szerk.): Válasz 1934—1938. Budapest, 1986. 510—512. o. 14 Erdei tipológiája azért újdonság, mivel a korábbi irodalom, még a korszak remek összefoglaló földrajzi munkái (pl. Princz Gyula-Cholnoky Jenó'-Teleki Pál-Bartucz Lajos: Magyar föld, magyar faj. Bp., 1934.) sem alkalmaztak olyan csoportosítást, amely a nagy tájegységek és a községhatár közötti egységekre bontották volna az egyes területeket. Erdei területtipológiája azonban sikeresen hoz létre hasonló jegyekkel rendelkező térségeket (Budavidék, Pestvidék, Három Város, Kiskunság, Bácska, Dunamellék). Ezek a térségek ráadásul tükrözik elemzési szempontrendszerét is, amely a polgárosodáshoz fűződő viszony alapján bontja különböző egységekre a nagyobb közigazgatási területet. 15 Némedi Dénes Erdei szociográfiai leírásának és értelmezési keretének viszonyáról a következőképpen fogalmaz: ,Á szép példát nyújtó városutópia kedvéért Erdei lemondott tényfeltárás és értékes elválasztásáról. 1936 előtt tudományosságának formai jegyei is hiányoznak a Futóhomokhói: nem használta a korábban kidolgozott struktúra-funkció sémát, de háttérbe szorult a korábbi evolucionista szemléletmód is.” (Némedi Dénes: Futóhomok, In: uő.: A népi szociográfia 1930-1938, 226-227. o.) 16 Lásd erről Max Weber ismeretelméleti fejtegetéseit, mindenekeló'tt A társadalomtudományos és társadalompolitikai megismerés „objektivitása”, ill. A szociológiai és közgazda- sági tudományok „értékmentességének” értelme című munkáit. (M. Weber: Tanulmányok, Bp., 1998. 7-126. o.) 17 Erdei tásadalomszemléletének tarthatatlanságát mutatja, hogy a rendszerelmélet képviselői (T. Parsons, N. Luhmann, R. Münch stb.) esetében mindig megragadható a rendszer kialakulásának folyamata. Luhmann nagy zártságot mutató, a belső társadalomfejlődést elméletileg ábrázoló autopoétikus, önreferenciális rendszere is képes magyarázatot adni a társadal- masulás létrejöttére. Ez utóbbiról lásd részletesebben: Niklas Luhmann: Soziale Systeme, Frank- furt/Main, 1984. 1070
