Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Lőrinczy Huba: Bágyadt búcsúzó

összetartották, elapadtak?” (213-214. Lásd még: 226. stb. - A kiemelések tőlünk!) — Később ekként meditál a professzor: „...az ösztönzés, amely a preko- lumbiánus civilizációkat megalkotta, elfonnyadt. Miféle talajcsuszamlás történt a mélyben? (...) Ahogy ez minden civilizációban történt, a macedónok, rómaiak, egyiptomiak világában, amikor elég volt egy belső, jelentéktelen krízis, és a kolosszus megrendült, mert belülről már nem tartotta össze a titokzatos erő, amely a kultúrákat élteti. (...) a túl finomodott, barbár és kegyetlen módszerekkel felépített indián civilizációkat nem néhány nyugati kalandor nevetségesen kis haderejének betörése semmisítette meg, hanem a kihűlés, az apály - a pillanat, amikor egy birodalom befelé fordul, és önmagát kezdi emészteni” (215. — A mi kiemelésünk!). — Még később: „Ismétlődő nyugtalansággal kérdezte magától, lehet-e, hogy a nyugati technikai civilizációban is elsorvad a Haladás mítoszába vetett hit? Mint az inka, azték kísérletben” (218.).

Az így kifejtett koncepció — jóllehet Gibbonra, Toynbee-re hivatkozik - ízig-vérig spengleri. Nem csupán a szóhasználat mutat erre („kultúra”, „civilizáció”, „nyugati technikai civilizáció”, „alkonyat”), hanem a történelem korszakolása is („egyiptomi”, „római”, „azték”, „nyugati”), és a gondolatmenet egésze úgyszintén téveszthetetlenül magán viseli Spengler teóriájának bélyegét.22 Állításunkat most csak egy citátummal dúcoljuk alá. Spengler is úgy tartja, hogy a mexikói civilizációt nem Cortezék támadása pusztította el: „Hogy a maja népesség egész rövid idővel a spanyol hódítás után hirtelen eltűnt, és hogy a nagy, elnéptelenedett városok az őserdő áldozatául estek, ez nemcsak a hódítók brutalitását bizonyítja, ami ezzel a fiatal és sokat ígérő kultúrnéppel szemben alkalmasint hatástalan is lett volna, hanem a belülről enyészés tényét is, mely kétségtelenül már régebben elkezdődött.”23 Miért mellőzi a Szívszerelem Oswald Spengler nevét, bajos volna kitalálnunk, főleg, hogy Márai egyik legnagyobb eszméltetójéről van szó. Egy föltevésünk van csupán - óvatosan mondjuk. Az évtizedek során Márai olyannyira a magáéivá élte a német filozófus tanait, hogy el is feledte, kitől kapta őket...

Két megjegyzés kívánkozik ide, bár csak közbevetőleg. Az egyik: a „krimi” íróját tartósan foglalkoztatta a „prekolumbiánus” kultúra, Mexikó múltja és jelene24 - nem ötletszerű hát, hogy a regény is fontos szerepet juttat neki. A másik: Márai még úgy is párhuzamot von a belülről megfáradt azték és a modern, nyugati (éljünk Spengler terminusával: a „fausti”) civilizáció közt, hogy föllépteti a Szívszerelemben az egykori kalandor, Cortez (214., 215., 218., 237.) „megfelelőjét”, a „levantei” (227.) származású, szélhámos (és homoszexuális) milliárdost, Gloria férjét, Mr. Williamset. Ami sikerült a hajdani konkvisztádornak - egy ernyedőben lévő birodalom megsemmisítése, kifosztása -, nem sikerül még Mr. Williamsnek, de azért a halálát követő bankcsőd hetekre-hónapokra megrengeti Amerikát (242-245., 275., 277.).

Nyilvánvalóan a spengleri történetbölcseletból sarjad a „krimi” profesz- szorának ama hipotézise is, hogy „...nincs olyan hatalmi szerkezet, amely meg tud védeni egy civilizációt a felbomlástól, ha nem kap többé vallásos áramot a tömegeitől” (215.), és lehetséges tán, „...hogy a Holdat döngető amerikai civilizáció megközelítette a veszedelmes perifériát, amikor már nincs összhang a társadalmat alkotó tömegek és a hatalmi vezetőréteg között - mint ahogy ez megtörtént az indián civilizációkban...” (219.). A régész-antro872