Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Mátyus Aliz: A fauve-ok támadása

lehetetlenre. A franciák, azok tudnak a születésnek önmagában örülni. Megszületett, megszületett! S a francia bárányok kolompja olyan vidám, mint amikor nem megy, de szalad a csorda. Ilyenek a franciák! S ezt élvezheti Bence. Ezt a zenét, karácsonyokon! Hát akkor, most behozza a kupéba messzenéző tekintetét, Bencére irányozza, s megmondja neki, hogy ácsi! Jó, ha tudja, úgy kap dolgokat, hogy azt nem is tudja. S persze, úgy vesznek el tóle, hogy azt meg tudja, óhatatlanul. De feláll egy arány, ami nem rossz! S akkor nagy baj nincs. Csak kell még egy vállalkozó, egy ember, akin mindent, ha épp kell, levezetheti. És megteheti vele, mert erre, íme; itt van ő. Úgy, hogy ó nem lesz ettől kiszolgáltatott, és nem lesz áldozat. 0, most figyeljen jól, alkalmas rá! Képes, hogy jól viselje! Sőt, nem mondana igazat, ha az ellenkezőjét állítaná. Hisz tudnia kell, övé egy nem mindennapi kiváltság! Magyar, és mégis.

Közben már Bence is kifele nézett az ablakon, kiadott magából egy kamaszként épp semmi által nem gátolt adagot. Kellő mennyiséget és jó időben. Mint egy tűzhányó, ami bölcsen nem robban, inkább mindig kipöfékel magából, amennyit épp kell.

Kókay Krisztina: Hullámok

856