Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 10. szám - Bratka László: Micsurin, a mi csurink
BRATKA LÁSZLÓ Micsurin, a mi csurink A tangut sámánoknak, a derék tibeti pásztor- és rabló törzs spirituális mindeneseinek - egy személyben gyógyítók, dalnokok, a szellemekkel való kommunikáció szakemberei - kezében félelmetes eszközzé válna a másfél méternél hosszabb kígyóuborka. Friss növényi táplálék híján sohasem fogyasztottak zöldséget, így hát most sem ismerik - a vitaminszükségletüket nyershús-evés- sel pótolják -, ezért még véletlenül se jutna eszükbe, hogy megegyék a kígyóuborkát, ha a kezükbe kerülne. Az emberi természet szavának engedelmes- kedve azonban felhasználási módot keresnének neki. Ezért, ha kellően hosszú lenne, akkor mint valami feszítővassal áttörnék vele az ég kristályhéját, és - ahogy konzervnyitó híján a konzervbe ütött késsel, a pengét feszítve és folytonosan előretolva kibontjuk a dobozt - lebontanák vele az eget a fejünk fölül. E veszélyt előre látva hozta a Naprendszeri és Belsőföldi Jelenfelügyelő és Jövőtervező Folytonos Tanács 1837-ben a Kígyóuborka, villa, olló tangut sámán kezébe nem való című határozatot, és léptetett életbe olyan hatástala- níthatatlan génfixációt, ami egyszer és mindenkorra kizárja, hogy másfél méternél hosszabbra nőjön kígyóuborka. (Bizony, mint ahogy nem tartjuk számon, mondjuk, hogy hány nitrogénmolekula van a levegőben, amit beszívunk, úgy fogalmunk sincs, hány Jelenfelügyelő és Jövőtervező határozat és tiltás garantálja világunk jelen formájában való működését.) Mint minden pozitív eredményeket hozó döntésnek, a kígyóuborkás határozatnak is vannak negatív következményei. így például nem valósult meg az a BAXYLOMAXREW/CCCP/1934-es valóság-forgatókönyv, amely szerint Micsurin, a neves növénynemesítő tetszőleges hosszúságúra növő kígyóuborkát kísérletezett volna ki. Ez az uborka, természetes és gyakorlatilag ingyen előállítható telefonkábelként forradalmasítva a kommunikációt, a jelenleg érvényben lévőtől alaposan eltérő világ kialakulásához vezetett volna. (Az interkontinentális kábeleket a tengerikígyó-uborka alkotta volna.) Ha ezt a motívumot tartalmazó valóság-forgatókönyv valósult volna meg, akkor a forgatókönyv egy másik momentumaként Alexandrin Petrovics előretolt barguzini szkélet és poét Micsurint a Mi csurink, avagy anyám verebe című ódával köszönti a munkáját elismerő legmagasabb állami kitüntetés átvétele alkalmából. 846
