Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 7-8. szám - Aniszi Kálmán: A visszatérő Nyírő József
vonzást érez a németországi német iránt, az erdélyi román nagy testvériségben van az amúgy is egy államközösségbe került regáti társaival, és a királyhágón túli magyar és a székely se bánná, ha szellemi, politikai tekintetben közeledhetne anyaországi nemzettársaihoz.- A transzszilvanizmus egy modus vivendi volt a kisebbségi sorba került erdélyi magyarság számára?- Igen, egy szép álom. De ha túlzás volt is azt feltételezni, amit a transz- szilvanisták elképzeltek, a gondolatnak valami igazságmagva mégiscsak volt. Ha ugyanis arra gondolok, hogy micsoda különbség van a hetvenes években betelepített román és az Erdélyben gyökerező' román között, mennyivel jobban megérti ma is egymást egy erdélyi magyar egy erdélyi románnal, mint a betelepítettel, akkor azt kell mondanunk, hogy a transzszilvanizmus mégsem rugaszkodott el annyira a realitástól, csakhogy a pillanatnyi érdekek... De ne ezt boncolgassuk, összpontosítsunk inkább a lényegre. A transzszil- vanista írók arra hivatkoznak - gondolok Kós Károly művelődéstörténeti vázlatára, az Erdélyre, de számos más példát is felhozhatnánk —, hogy Erdély volt már független. Kós szívesen idézi a Fejedelemség korát. S ha egyszer már volt, miért ne lehetne még egyszer!? Magyarán: A transzszilván gondolat - visszafogottabb megfogalmazásban - Erdély autonómiájára törekszik, amely nemcsak magyar autonómia lenne, hanem Erdély valamennyi népének autonómiáját jelentené a nagy román államközösséghez viszonyítva vagy azzal szemben. Kimondva-kimondatlanul ott vibrált benne a gondolat, hogy az se lenne rossz, sőt nagyon is jó lenne, ha Erdély független lehetne. Ehhez akkor még megvolt a háttér, Erdély sokszínűsége. Ha előre szaladunk egy keveset az időben, akkor megállapíthatjuk, hogy ez a sokszínűség ugyancsak beszürkült, és a megszűnés felé haladt az elmúlt évtizedekben, hisz az erdélyi szászság azóta kitelepült Erdélyből, az erdélyi zsidóság pedig Izrael felé vette útját, és — a körülmények hatalma folytán - az erdélyi magyar értelmiség jelentős része szintúgy elhagyta szülőföldjét. Vagyis a gondolat etnikai alapjai azóta jócskán meggyengültek. Ezt a summázatot csupán azzal a megjegyzéssel egészíteném még ki, hogy a transzszilván gondolat szószólói — különösen Kós Károly - szinte átkozódva váltak meg azoktól a jelentősebb szellemi emberektől, akik elhagyták Erdély földjét. Aprily Lajossal kivételt tettek, mert ezt a halk szavú költőt annyira szerették, hogy vele nem óhajtottak gorombáskodni. De amikor Makkai Sándor odáig jutott, hogy kijelentette, nem lehet kisebbségben élni, ő már erős szitkokat, átkokat kapott a gondolat felvetéséért.- Miben különbözött a transzszilván eszmétől az Országos Magyar Párt ideológiája, magatartásai Számunkra ez azért is fontos, mert Nyírd József kettős kötődésű volt. Ugyanúgy kapcsolódott a helikonista irányhoz, mint az Országos Magyar Párthoz, hisz a Keleti Újság, amelynek munkatársa és 1939-től főszerkesztője volt, a Magyar Pártnak a lapja.- Az Országos Magyar Párt a korabeli Magyarországgal való halk, csendes kapcsolattartásra törekedett. Az Országos Magyar Párt Erdélynek Magyar- országgal való állami, politikai egységében vélte felismerni a jövőt, az erdélyi magyarság megmaradásának biztosítékát. Úgy gondolta, hogy csak az anyaországgal együttműködve lehet eredményes a kisebbségi jogokért vívott küz659
