Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 6. szám - Rákosy Gergely: Nyúltetem II.
Királyi többes. Felfordult tőle a gyomra. Királyi többes, és még valami más. Nemcsak elkülönülés, hanem áthárítás. Én mondom, de nem a magam nevében, hanem tihelyettetek. A ti nevetekben. A ti akaratotokból. Legyen meg a ti akaratotok!- Én viszont úgy gondolom - mondta -, ha egy íróval, akinek a kézirata ennyi utólagos maszatolást igényel, nem kell tárgyalni. Az ilyen írót le kell rúgni a lépcsőn. Az ilyen író nem író... - Közben beletúrt a kézirathalmazba, és tízesével, húszasával gyűrte, tépte a lapokat, majd mikor az egészet ,Átdolgozta”, gondolt egyet, összemarkolta a gombócokat és fecniket, és belegyömöszölte táskájába.- Csak hogy ne hagyjak magam után szemetet, mert - hadd gyarapítsam kedves közmondás-gyűjteményét Rend a lelke mindennek! Mire a nő megszólalhatott volna, Gáty már nem volt sehol. Győzelem! De azóta sok idő telt el, Gátynak több könyve is megjelent, s a vezetőség sem adott már külön, személyre szóló instrukciókat. Vagy legalábbis ritkán. S akkor is inkább pozitív jellegűeket — Tá-termesekre vonatkozókat. Egyszóval javult, tisztult, megnyugodott az idő, olykor-olykor szivárvány is megjelent, de a tésztaképű nőt mindez nem kápráztatta el, ő átlátott a szivárványon, s jól látta, mi van Gáty hátára írva. Vagy ha nem látta, rárajzolta szemével a szót: börtönviselt. A SZAVAK A NYELV ÉPÍTŐKÖVEI Am minden átlátás és rálátás hiába, ha egyszer: Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. Lám, a gödölye visszafele sült el. (Képzavar, de akkor is így van.) Vereség! Most majd tarthatja a hátát az istennel összekapaszkodott politikusok hajóhintájának! Nem volt éppen szárnyaló fantáziája, de a hajóhinta szárnyalását azért jól el tudta képzelni. Amint jön súlyos suhogással, s ledönti őt, mint egy semmi kuglibábut. Belesápadt a gondolatba. De nehéz egy lektornak, szerkesztőnek, Isten bizony de nehéz. Gáty közelebb hajolt.- Bizalmasan közlök magával valamit - mondta halkan, mintha a falnak füle lenne -, a tigrisek, annak ellenére, hogy fólzabálják a gödölyéket, egy kicsit jobbak, mint az emberek. Nem sokkal, de egy kicsit. Ott belül, gondolom, tudja mire gondolok. A nő hápogott. Megáll az ész. Ez - a gödölyével a tarsolyában - gúnyt űz belőle, miközben a hajóhinta suhogva leng a háta mögött. A hajóhinta, amely nincs is a szövegben... Huang Van Duan apja, kisebb-nagyobb megszakításokkal még hosszú-hosszú ideig harcolt. Élete végéig. Évekig harcolt a franciák ellen, apósa is ellenük küzdve esett el, aztán mikor kitakarodtak, beállt a Franciabarát mozgalomba. Nem mintha hirtelen megszerette volna a franciákat. Csak Ngo Dinh Diem diktátor elnököt még jobban utálta. Ngo Dinh Diem volt az, aki megakadályozta az ország egyesítéséről döntő népszavazást - minden rendű és rangú zsarnok legfőbb ismertetőjele, hogy retteg a nép szavától. Ő volt az, aki ke528
