Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 5. szám - Varga Virág: Testkönyv

írásalapítója és értelmezője önmagad vagy csupán, hogy fertőzni kész tested önmagát falja fel. Nyelveknek zűrzavarából törsz al­kotni ékeset? Egy várost is átkozottá tennél, ne fordulj vissza, szajla, rohanj és szaladj! Ruháidat elvittem Nekeresdre, tisztára mosni történeteid pallos szükségeltetnék, kiűzlek, űzött vad le­gyél a lakhatatlan éjszakában, jégtüzű csillag perzselje pézsma- szagú pergamented, szajha! Ezt tetted velem, de most megírom arcodnak igazi mását, hogy mástnemtévesztő igazság ragyogjon örökre homlokodon! 6. Bántalom a magánotthonban, a védelmezők kitérnek kezet nyújtani, elke­rülni akarnak. A Kitérés és elkerülés taktika, és etikává nem magasodhat soha. Titkolni való, védője testednek tenmagad lehetsz csupán, tagadásra és önutálatra kényszerítve a nők elhallgatnak róla. Ahol hallgatás van ott kezdődik a belső beszéd, mely belülről bomlasztja szét a testet. Segély­kiáltás, harag és gyűlölet, szerelmi kétségbeesés és fájdalom, amelytől az egész szöveg-test lüktetni kényszerül. A testet ért gyalázatról való tudo­más, ha nem fordulunk ellenébe, maga is támogatja a szöveg szétzúzását. A szöveg meghágásában örömet lelő Olvasó, aki kukucskáló-művészként szippant élvezetet a test-szövegeket ért erőszak látványából, a nőkritikus és minden felelősséget vállalni akaró beleélő olvasó, írástudó fenyegetője. A szöveg felszólít, kérdéseimre választ ad, a szöveg corpusa agitáció, nem szétdarabolás, hanem szociális kérdés mellett való állásfoglalás is. Aki a nőket ért erőszakban gyönyört keres és esztétikai élvezetet, az csak egy­féle válaszként létezik, a testek megkínzásában fetrengő zsarnokéban, a befogadáselmélet nálam túl kevésnek bizonyul: minden tárgy és személy lehetne élvezetem tárgya, nálam a testvédelem az első, az etikai olvasás nem lehet túlságosan emberi, nem. A félrenéző Olvasó mindent tud, de nem hajlandó bevallani, hogy tudomása van. A tagadás egyik diszkrét for­mája: a hivatalos irodalmi apparátus ugyanezen logika szerint működik, így lehet nagy költő - a halott. 7. A test-írás megmutatja, amit a szöveg kritikusa hanyagolni látszik, hogy a fájdalom benne foglaltatik az írásban, tagadja a kettészakítottságot, a hordozót nem lehet újraalkotni teljességgel, ebből fakad szomorúságom: szóhoz jutni enged, de a kép totalitása mellett el-beszélés, de ebből szár­maztatható a védelem is. Az Olvasó tapasztalata belevonódik a szöveg to­vábbi utóéletébe, de minden, a szöveg további sorsára irányuló kísérlet csak kockázatos esztétikai műtét volna. 8. Védd magad, ha már szorít a lét, ha a test megfestése zöld és kék színeket ád, megdobálva kővel, papírnehezék, védd magad, ha testedre ólmot köt­nek, merülj, varázsló tenger alá küldött könyve, senki, ki szaggató karját a bírának lefejtené, senki testedet áldón lefedni, nem jött világra, magad vagy ki ellent állhatsz, védd magad. Tettes legyél, avagy halott? Védd! 9. Az elbeszélés tartalmára figyelmező ragadozó olvasás a szöveg-test leírá­sát célozza meg, leírni annyi mint birtokomba venni a képet, az ámulat az erőszak nyomain, annak képi megjelenítésén távollevőségemről, külön­állásról biztosít. A testen való szánakozás kedvemnek enged, sőt ha szo­kássá válik a fájdalom láttatása, engedékennyé tesz a gyalázatot elkö­vetőkkel szemben, és a megtorlással is. Ezért a test-szöveg anyagi túl aj­423

Next

/
Oldalképek
Tartalom