Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 1. szám - Viola József: Gúzs az íróasztalon
- Nagyon szép magától, hogy elutazása eló'tt szakított rá idó't. Ilyenkor minden perc higany.- Megígértem a Misinek. Hatkor feláll. Felveszi a zakóját, a zsebébe dugja a szerszámot.- Tessék az írógép. Lehet vele gépelni. Ha nem adja el, és alaposabb javítást óhajt, két hét múlva itthon vagyok. Szóljon csak a Misinek.- Az már pénzbe kerül. Én megfogadtam, amit megfogadtam. Roppanás. Az író harmadszor is kiejti a kezéből a golyóstollat. Az asztalláb mellett hever a padlón.- Én is a piacról élek. A fiatalember gyorsan lehajol, hogy megelőzze az írót, és beleveri a homlokát az asztal sarkába.- Jaj! - most az író jajdul fel együttérzően. - Gondoltam, hogy nem önellátó. Köszönöm.- Egy-egy. Mindenesetre fontolja meg, hogy újat vegyen-e. Szívesen utánanézek egy régi jó márkának kéz alatt, ha érdekli. A fiatalember dörzsölgeti a homlokát.- Jó, majd megbeszélem magammal - mondja az író. Még egyszer köszönöm.- Viszontlátásra!- Viszontlátásra! Később magától adódik egy vevő is, de mint majd kiderül, csak lehetséges. A neve Kutter Győző. Kutter középtermetű férfi, egyidős az íróval. A haja lángvörös, s mintha legyek röptetője volna, feltűnő szeplők az arcán. Tanár volt valamikor, de a személyi kultusz idején menesztették, azóta dacból fizikai munkakörben dolgozik. Nemrég nősült. Nagyon össze van ragadva az asszonynyal, mert elkísérte az is. Magas, sovány nő, a főijénél egy fejjel magasabb. Szótlan, fagyos, fekete. Hullamosó. A házasság hozta fel vidékről, és itt hirtelenjében nem talált más munkát. Látogatóba jöttek. A férj úgy döntött, hogy megismerteti feleségével a baráti körét. Helyet foglalnak. A férfin rövid ujjú sárga trikó és zöld nadrág, a nejen fehér vászonruha. Bágyadó szeptemberi délután. Az író egy tál piros szőlőt rak az asztalra.- Tessék! Meg van mosva. Parancsolj, parancsoljon! Kutter nem kéreti magát, nem szokása. Meg is látszik rajta, jól táplált. Kiemel egy fürtöt, és nyársatnyelt nejére néz.- Te nem kérsz? Kedélytelen hang.- Jól tudod. Az író ámul. Kutter siet a magyarázattal.- Undorodik tőle. Az író még jobban ámul.- A szőlőtől?- Gyerek lesz. Csak kihányná. Majd én eszek helyette is. Az író meg a barátja hangosan nevet. Az asszony szája vonaglik egyet. 39
