Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 4. szám - Márfai Molnár Miklós: Az imaginárius olvasó

gyökereit tárgyaló munkák (Schumacher: Die Sprache der Kunst, Pfleider: Die Geburt des Bildes, Volkmann: Grundfragen der Kunstbetrachtung stb.j, hogy mindez átvezessen bennünket a könyvtár egy nagyobb gyűjteményébe, amely az ősi, valamint az Európán kívüli népek művészetével és kultúrájával foglalkozik. Az ide tartozó kötetek egy része a két háború közötti kiadás, de a többség az ’50-es, ’60-as évekből való, és jelzik, hogy az idős Fíilep érdeklődése tartósan és intenzíven fordult ezen kérdéskörök felé. Egyes kötetekhez Fülep a margón vagy külön lapon jegyzeteket is csatolt, mint például Sydow: Primitive Kunst und Psychoanalyse (Leipzig-Wien-Zürich, 1927.), vagy Frobenius: Kulturgesichte Afrikas (Frankfurt a. M. é.n.) című kötetéhez.

Érdekes megfigyelni, hogy bár Fülep hosszabb időt fiatalon francia és olasz nyelvterületen töltött, előbb Párizsban, majd hét évig Firenzében, illetve Rómában, de könyvtárának teoretikus kötetei (művészet- és kultúrtörténet, filozófia, esztétika) túlnyomórészt mégis német nyelvűek, mint ahogy legnagyobb fordítói vállalkozását is németből tette, Nietzsche: Die Geburt der Tra- gödie című alkotásának magyar nyelvre való átültetését, 1908 nyarán, egy Firenze környéki üdülőhelyen.2 Más nézőpontból azonban mindezt úgy is megfogalmazhatjuk, Fülep ifjúságától élete végéig arra törekedett, hogy egy-egy témához autentikus forrásokat találjon. Ezért is van az, hogy — számos egyéb között — egymás mellett négy francia nyelvű kötet is található a könyvtár ezen részén, mind 1909-es kiadásúak, témájuk a francia gótika. Feltételezhető, hogy ezeket a köteteket 1909 nyarán tett nagy franciaországi körutazása során szerezte be. Az is megfigyelhető, hogy olyan képzőművészekről, akik fiatal korában foglalkoztatták, idős korában is beszerezte a frissen megjelent tanulmányköteteket, mint például Dévényi I.: Tihanyi (Bp. 1968.), Cifka R: Fe- renczy István (Bp. 1969.), vagy Maillol (Bp. 1965.) című műveit a Cézanne-ról vagy Gauguinről az 1950-es, 1960-as években megjelent angol, francia, német nyelvű könyvek mellett, melyek szintén megvannak Fülep egykori könyvtárában.

A művészetelméleti kötetek után a vallástörténeti, teológiai, filozófiai művek kerülnek sorra. Megtalálhatók itt a huszadik század elejéről vagy még korábbról szái'mazó kiadások éppúgy, mint újabbak. A főleg a XX. század elejéről származó, angol, francia, német és olasz nyelvű teológiai, vallásbölcseleti művek nagy jelentőséggel bírtak a fiatal Fülep számára, firenzei évei alatt több nagyon fontos baráti-szellemi kapcsolat alkotóelemét képezték. Firenzei szállásadónője, a festőművész Michele Gordigiani felesége, Gabriella Gordi- giani hívta fel a figyelmét Sienai Szent Katalin tevékenységére és műveire. Fülep Lajos így írt 1910-ben Gabriella Gordigianiról: ,A legkritikusabb pillanatban ő adta a kezembe a Theologia Deutsch-t, Molinost, s ami mindennél fontosabb: Santa Caterina da Sienat. Ez a legnagyobb jótétemény az életemben. Ezzel a rendkívüli öregasszonnyal (ma azt hiszem, 70 éves), aki még ma is megőrizte bámulatos szellemi frissességét, közöltem a gondolataim, együtt olvastunk sokat, vele sok órát töltöttem és töltök. Nincs itt senkim rajta kívül. Most egy kis könyvet készítek, válogatott részleteket Sa Caterina leveleiből a Papini collectiója, Cultura dell’Anima számára.”3 A könyvtár ezen részén számos, Sienai Szent Katalinnal foglalkozó könyv található. Néhány ezek közül: C. Marabotto-E.Vernazza: Vita mirabile e dottrina celeste di Santa Caterina Fiesca adoma a Genova (Padova, 1743); B. F. von Hügel: The mystical Ele356