Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 3. szám - Marton László Távolodó: Száműzetések
Ladányi István (Az EX Symposion olvasószerkesztője, 1992-)- A Symposion nemzedékei vagy szerkesztőségei közül melyekkel voltál korábban kapcsolatban?- Symposion-szerkesztőként a Beszédes István vezette szerkesztőséggel voltam munkakapcsolatban, és a jelenlegi EX Symposionnal, ha jogos ezt ahhoz a korábbi mozgalomhoz kötni. Baráti kapcsolatban a Sziveri-féle szerkesztőséggel álltam, és az egész kört lezáija, hogy Tolnai Ottóval, aki az első nemzedék meghatározó személyisége, jelenleg is ilyen kapcsolatunk van.-Amikor az EX Symposion indult, volt koncepciója?- Kezdetben nem volt - nem is folyóiratként akartunk indulni. Péternek az volt az eredeti terve, hogy könyvsorozatot vagy Symposion-füzetek sorozatot indít, a veszprémi meghívás tette nyilvánvalóvá, hogy folyóirat lesz belőle. Az első számok során alakult ki a jelenlegi számok terve, egyáltalán az, hogy tematikus számokkal tudunk foglalkozni, hogy milyen témákat járunk körbe — és azóta az egyik számból bomlik ki a másik téma.- Az EX számára mi az, ami követendő az Új Symposion harmincöt éves hagyományából?- E hosszú idő alatt nem volt egységes az Új Symposion, de a szellemi nyitottság végig jellemző volt rá, és ez számunkra is követendő érték. Az önálló irodalmi értékek előtérbe helyezését magától értetődőnek tartjuk mi is, soha nem külső szempontok vagy ideológiák mentén választjuk ki a szövegeinket. Nem zárjuk magunkat szekértáborokba, olykor még faragatlannak is tűnik a különböző emberek iránti nyitottságunk. Ez a provokatív, érdesebb hangnem mindig is jellemezte az Új Symposiont; az EX hangneme talán kevésbé pontos, kevésbé finom, kevésbé szép, kevésbé fogyasztható, mint a magyarországi folyóiratok többsége, és alighanem ez volt jellemző a régi Symposionokra is.- Létezik az EX Veszprémben, és szerkesztődik egy Symposion a Vajdaságban vagy Szegeden. Hogyan viszonyultok egymáshoz?- A kommunikáció nem teljes köztünk; ritkán találkozunk, de a számokat megküldjük egymásnak. Ha Szegedre vagy Szabadkára utazunk, felkeressük őket, ahogy az ottani Symposion szerkesztői közül is jártak már itt Veszprémben nálunk. A kölcsönös megbecsülés megvan, a munkatársi kapcsolat is úgy- ahogy, de a két folyóirat azért nincs testvéri viszonyban egymással. Távol vagyunk egymástól, és ők jóval fiatalabbak, más a hozzáállásuk.- Mindkettő az egykori Új Symposion gyermeke?- Igen - bár azt hiszem, egyik sem hivatkozhat az egykori Új Symposionra úgy, hogy azzal a jelenlegi folyóiratok értékét növelje. A mi esetünkben személyi kötődések vannak, az EX szerkesztői valamennyien szerkesztették az ÚJ Symposiont egykoron, az ő esetükben pedig adott - az Új Symposionra mindig is jellemzően - a fiatalság cimkéje, és megvan az, hogy mégiscsak inkább kötődnek a földrajzi és szellemi térséghez, mint mi.- Te hogyan kerültél Veszprémbe? Vonattal jöttem, este volt, és a vonatból láttam, hogy nagyon szép város Veszprém. A vonat Lentiből jött Veszprémbe, valahol átszálltam, Celldömölkön 259
