Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 3. szám - Marton László Távolodó: Száműzetések
látni, hogy ki jön-megy a Fórumba, a túloldalon ott volt a Rádió, tehát arra jártak a kultúrmenek. Szóval fölhívott, hogy jöjjek le, mert baj van a versemmel, a nyomdászok leálltak a szedésével, mert pornográf elemeket találtak benne'5. Ott szorongtunk a Kafe Bulevarban, nem nagyon tudtuk, hogyan oldjuk meg az ilyen dolgokat... — és hát aztán főszerkesztőként a Jancsi húzta a legrövidebbet közülünk: mi, akik kevésbé voltunk exponálva a pártbizottságok felé, könnyebben elviseltük a nemzedékünk ellen intézett ’83-as támadást. Ót nagyon megviselte ez a száműzetés, és késó'bb aztán ő lett az elsó', aki — igaz, a betegsége miatt is - áttelepült Magyarországra.- A te életed hogyan alakult ’83 után?- A nemzedékünkből heten-nyolcan kiálltunk egymás mellett - voltak ugyan, akik megalkudtak és nem tartottak velünk mi úgy döntöttünk, hogy bojkottálni fogjuk a Symposiont. Ezután három-négy évig igen nehéz körülmények között éltem, különböző álnevek alatt irkáltam mindenfélét; akkor kezdtem el a Képes Ifjúságban rockzenével foglalkozni, ez a semleges terület nem zavarta a pártbizottságot, ezt álnévvel7 engedték csinálnom. Aztán amikor ’87 tájékán lazulni kezdett a szorítás, az Újvidéki Rádióba kerültem, és ezzel az életem aranykora kezdődött el: nagyon szerettem ott irodalmi műsorokat készíteni és a kedvemre való zenéket eregetni az éterbe. Ezt csináltam ’91 novemberéig, majd amikor meghozták azt a rendeletet, hogy november 6- tól csak katonai engedéllyel lehet elmenni az országból, az utolsó éjszakán elhagytam Jugoszláviát. Azóta nem voltam itt. Az, hogy elmentem innen, számomra nem egy nagy tragédia. A családom soha nem volt röghöz kötött, nomád voltam ölök életemben, ez nálunk hagyomány, ilyen volt az apám is. Úgyhogy nem rázott meg különösebben; ugyan nem azt csinálom, amit annyira szerettem a Symposionnál vagy a Rádióban, de azért Veszprémben is feltalálom magam.- Mivel foglalkozol?- Nevelem a gyermekeim, és újságokat csinálok - a veszprémi mellett Fürednek, Várpalotának is. Hívtak a helyi Jam Rádióhoz, de abba nem tudok belefolyni, mert anyagilag bizonytalan, nekem pedig el kell tartanom a családom.- Ha jól tudom, hozzád kötődik az EX Symposion megszületése.- Csak részben kötődik hozzám. A ’89-es rehabilitációnk8 után fölmerült a lehetősége, hogy visszakapjuk az Új Symposiont, de én úgy láttam, hogy addigra már egy szétesőben levő társasággá váltunk, a harmincötödik életévünk körül jártunk, és már nem fűtött minket olyan fiatalos lelkesedés, mint egyetemista korunkban. Úgyhogy én inkább azt ajánlottam a társaságnak, hogy ne a Symposiont csináljuk tovább — hiszen annak az anyagi fedezete is bizonytalan -, hanem inkább készítsünk minden évben egy évkönyvet, és abban jelentessük meg a hozzánk közel álló szerzőket. így született meg az 1990- es EX Évkönyv, ezt találtam ki én, de ez csak egyszer jelent meg, illetve végül is ebből nőtt ki az EX Symposion, ami Veszprémben székel, és egy-két számot hoz ki évente. 252
