Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 3. szám - Pusztay János: Szibériai napló

A programba sikerült beilleszteni múzeumlátogatásokat is.

Még életében múzeumot építettek (2001-ben) Hanti-Manszijszkban a Moszkvában élő Vlagyimir Igosev festőművésznek, akinek művészetében központi helyet foglal el az északi népek életének ábrázolása. Igosev életének egy szakaszában hosszabb időt töltött a körzetben, s tájképein, portréin a manysik és hantik világát örökítette meg többnyire monumentális méretekben. Észak hálás a figyelemért.

Nagyon izgalmas élményt nyújtott a Gennagyij Rajsevvel való találkozás a művész kétszintes műterem-házában. A hanti gyökerű művész, akinek már volt Magyarországon kiállítása, de azért szívesen látnám megint, az obi-ugor népek kozmikus mitológiáját dolgozza fel, s alkalmazza akár modern témák megoldására. Az ember mint a kozmosz szerves része jelenik meg alkotásaiban.

Jó érzés, hogy akármerre mentem, mindenhol akadtak ismerősök, akik vagy a Hungarológiai Nyári Egyetemünkön vagy valamelyik konferenciánkon vettek részt. A már említett Nyelvi Tudományos Központban, a Kutató Intézetben, az egyetem nyelvész oktatói között és az újság szerkesztőségében egyaránt találkoztam egykori vendégeinkkel. A hanti nyelvű újságban egész oldalas cikkban számoltak be a 2002 nyarán rendezett, immár kilencedik nyári egyetemünkről. Az ilyen visszajelzések nagyon fontosak számunkra, mert megerősítenek bennünket abban, hogy amit csinálunk a finnugor népek számára, az nekik is fontos.

Egy ilyen utazás nem lehet meg családlátogatások nélkül. Egy ukrán-hanti házaspár (a feleség hanti, volt nálunk konferencián) hívott meg vacsorára. Egy modern, többlakásos házban laktak kétszintes, négyszobás lakásban. Ajó hangulatú vacsorán komoly kérdések is előkerültek, a nyelv, a nép fennmaradásának kérdése, a külföldi kapcsolatok fontossága, egymás kultúrájának megismerése. A hanti asszony, Valentyina Szolovar és az obi-ugor irodalom kitűnő magyarországi ismerője és fordítója, Nagy Katalin közös munkája eredményeképpen 2001-ben Novoszibirszkben adtak ki egy kis hanti nyelvű válogatást Uuty szyj na uvty szyj (Kiáltás) címmel a magyar prózából. Örkény István, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nemes György, Hernádi Gyula és Déry Tibor egy-egy műve szerepel a válogatásban.

De a lényeg természetesen a vacsora volt. A szokásosan gazdag asztal két csemegéje a nyers hal és a nyers rénszarvashús volt. Finom szeletekre vágott rénszarvashús, természetesen vodkával leöblítve. Most már élvezettel ettem.

Nyers, fagyasztott rénszarvashúshoz ugyanis volt már szerencsém 1969 januárjában, amikor - még diákként - először jártam a szamojédok, pontosabban a nyenyecek között. Részképzésen volt az évfolyamunk egyharmada a Szovjetunióban, az egykori Vlagyimir-Szuzdali fejedelemség területén, Vlagyimirban, a tanárképző főiskolán. A téli szünidőben onnan sikerült eljutnom a nyenyecek európai csoportjához a Nyenyec Nemzetiségi Körzetbe. Az idő nagyobb részét a körzet központjában, Narjan-Marban (nyenyecül Nyarjana Mar = Vörös város) töltöttem, de tettünk - mellém rendelt kísérőmmel együtt - egy néhány napos kirándulást egy kis, nem sokkal korábban felépített, kol234