Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 2. szám - Tóth Csilla: Egy magyar Bloomsburyben: a poézis elmélete

TOTH CSILLA

Egy magyar a Bloomsburyben: a poézis elmélete

BÉKÁSSY FERENC IRODALMI TANULMÁNYAI

I.

Nothing mattered except states of mind, our own and other people’s of course, but chiefly our own. These states of mind were not associated with action or achievement or with consequences. They consisted in timeless passionate states of contemplation and communion, largely unattached to „before” and „after”...”

(J. M. Keynes: Two Memoires, 1949.)

„Emlékszel a Brunswick-House-ra? (Ki ne emlékeznék?) Mikor még egészen ifjú voltam, akkor vitt el oda Rupert Ray.

... Egyszóval ő vitt az intellektuelek barlangjába. Sokan voltak ott, kisebb- nagyobb csoportokban teáztak. Ott volt a langaléta jogtudós, meg Duncan, a jóképű újságíró, aki csak úgy sziporkázott a sok elmésségtől, a mélabús és gyomorbajos fiatalember, akinek elismerten a legtökéletesebben működó' esze volt, a későbbi miniszterelnök, aki sohasem szólt s ijesztően forgatta átható szemeit és szívta a pipáját, könyörtelenül rendreutasított mindenkit, ki a tiszta logika ellen vétett, s vagy féltucat író és festő, tele az épp divatos fecsegéssel.”

így emlékezett vissza Békássy Ferenc, feltehetőleg már itthon, a Blooms- bury-körben töltött estékre. A szöveg a Hátrahagyott írások. Próza. Fantáziák és gondolatok c. kötetében található.1 Az életrajzból ismert, hogy Békássyt jóbarátja, John Maynard Keynes vitte magával a londoni Brunswick téri lakásban tartott rendszeres, csütörtök esti összejövetelekre. Az idézett részletből is kitűnik, hogy átstilizált emlékezésről van szó, hiszen a nevek nem valóságosak. A fiatal költő 1911 és 1914 között volt a cambridge-i egyetem történelem szakos hallgatója, ahol csakhamar tagja lett az egyetemi ifjúság szellemi elitjét magába foglaló társaságnak, az Apostoloknak. Itt ismerkedett meg Key- nesszel, aki ekkor Virginia Woolffal (akkor még Virginia Stephennel) bérelt egy házban lakást London Bloomsbury nevű negyedében. E városnegyed - ahol az egyetem és a British Múzeum is megtalálható - lett névadója a különc Angliában is különcnek számító Bloomsbury-körnek. A csoportot az irodalmi lexikonok és szakkönyvek legtöbbször szellemi mozgalomnak, iskolának titulálják. Maga a kör sokkal inkább baráti társaságnak tekintette magát, annál is inkább, mivel irtóztak mindennemű skatulyától.

183