Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 2. szám - Benkő Attila: Téli esték
fiókját. Beteszi a rajzot és kivesz egy kendőt) M Mi ez? L Egy kicsit már piszkos, de kendő. M Egy pengő? L Dehogyis. (M áliához igazítja) M Nem akarom... L (hámozni kezdi a narancsot) Én sem akartam, hogy helyettem is vergődjél. M Hány cipőd van? L Sok. Egy gazdag ember nem tudja, hány pár cipője van. M S van nálad pénz? L Nincs. Aki igazán gazdag, annál nincs. M Ellopták a cipőmet, amíg aludtam. így hogy menjek haza? L Hazaviszlek, ne félj. M Sírtál, mikor megtudtad, hogy én sem élek örökké. Azt mondtad, hogy a hátadra veszel... L És elviszlek a kórházba, ahol majd meggyógyítanak. Azért kell itt maradnod. (M tiltakozni akar, de a szájába dug egy gerezdet) M (fintorogva) Már megint kínozol... L Ez az én öregségem. M Mért kiabálsz? Nem vagyok süket. Vagy ittál? L (mutatja) Csak ennyit, (aztán mintha felhajtogatna háromnégy kupica pálinkát) De hoztam mindent a Nagyvásárte- lepről. Még aszalt szilvát és télikörtét is. (M szájába dug egy gerezdet) Nem csaptak be, ne félj, hiába handabandáztak. M (gyanakodva) És hol a stráfko- csi? L A bolt előtt, nem látod? M Mennyi pénzed maradt? L (visszateszi a kendőt) Pár pengő, de abból új istrángot vettem. M Nem baj, csak ne csavarogjál, mint az édesapád. L (hátrahajtja a fejét) Nehéz itt a levegő. Válj, kiszellőztetek, (fel- tápászkodik) M Ugye, még nem kell a lovakat megitatni? L Még nem, ha iszol pár kortyot. M (elszántan) Add ide... L (megitatja) Jól van. (megigazítja a pokrócot) Mindjárt jövök, (az ablakhoz lép, kinyitja) M Ne hagyj itt! (Szélzúgás, fékcsikorgás) L A szemközti házban is szellőztetnek... M Megfázol! L (becsukja az ablakot) Jövök már. M Olyan furcsákat mondasz... L (visszaül, kihúzza a fiókot) Még itt van a kendő meg a rajz is. (szünet) Az a bajom, hogy boldog lehetnék, (visszatolja a fiókot) M Siess, ha várnak a lovak. Ne törődj semmivel. L (megfogja M kezét) Ráérünk. (Bejön J nővér, kezében gyógyszeres tálcával) J Mi ez? Kórház vagy kupleráj? L (halkabban) Purgatórium. (arrébb húzza a székét) M (suttogva) Ne bosszantsd... J (az éjjeliszekrénynél) A piszkos táskánkat nem az ágyra tesz- szük! L Igenis! (az ölébe veszi a táskát és megcsókolja J seggét) (Kellemetlen hang a folyosóról: „Juci! Juci!") M (J-tiek) Kedves, aranyos... J Most nem érek rá, csak tátsa ki a száját, (beadja a gyógyszert) L (pénzt csúsztat J zsebébe) Köszönöm. J (kifelé menet) A kabátját is vigye innen. L Inkább hozok egy fogast... 150
