Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 11-12. szám - IMPORTIRODALOM - Milován Drázsa: Élet a hibernákulumban

Ázsiában, Al-Andalúzban] - hol meg b) vadállati arcát mutatta és karddal té­rített (hiszen, akárcsak a zsidókeresztény bibliában, a Koránban erre is van kádencia, mint mindenre). (6) Irán túlságosan nagy falatnak bizonyult és a perzsa birodalom meg­hódításával az iszlám kétnyelvű lett. Gondolkozói (egy-két kivétellel) teozó- fusok voltak és nem filozófusok; kalandozásaikról a misztika világában tanús­kodik a szufik hosszú sora, és az a száznál több szei’zetesrend, amit szufi misz­tikus szentek alapítottak (s ezeknek istenlátó „szerelmi eggyéolvadása” Allah- hal — homokos alapon - emlékeztet ,Jézus Jegyeseire” tucatjával, szent nőink közül a mi oldalunkon) ám a hatalom váltig gyanakodva, rossz szemmel nézte a szufi misztikusok üzelmeit, kelletlenül nézte, nehezen tűrte kolostoraikat, nemegyszer lerom­boltatta kegyhelyeiket, elítélte-üldözte a zarándoklatokat; bízvást hivatkozha­tott Mohamed szavára, aki gúnyolta a zsidókereszténység mihaszna koino- bitáit, önmegtartóztató/önheréló' sivatagi anakorétáit, és igazi fasiszta hadúr módjára azt követelte, hogy minél több hárem minél több gyereket szüljön, mert neki katona kell - bajnok, aki karddal harcol a hitért. (7) Al-Andalúz mellett az iszlám nagyhatalmi térsége a Földközi tengert, annak afrikai/európai partvidékét, a Közel- és a Távol-Kelet országait foglalta magába, az indiai szubkontinenst, fel egészen Kínáig; hatalmi delelőjén na­gyobb volt a római birodalomnál és legalább annyi ideig, ha nem tovább tar­totta magát. Két nagy összecsapása is volt a mongol áradattal. Dzsingisz unokájával, Hulágu nagykánnal az élen, a mongol hordák 1258-ban elfoglalták Bagdadot, lakosait kardélre hányták és az abasszida dinasztia minden tagját leölték; 1400-ban elözönlötték Anatóliát és 1402-ben, Ankara mellett lerohanták a tö­rök hadakat; az elfogott I. Bajazid szultánt vasketrecben tartották, amelyben öngyilkos lett. Győzelmeiknek megadták az árát: a mongolok 1295-ben »igaz­hitre« tértek és mint az iszlám legádázabb hívei, az Umma világhódításának eszközeivé váltak; »mughal« (mogul) birodalmaikkal az iszlám indiaszerte megvetette lábát. (8) Noha a hispánok — latin nyelvű államszerződéseiben, diplomáciai ok­mányaiban - váltig »vizigótoknak« nevezik magukat, már mint spanyolok, visszahódították ugyan az ibériai-félsziget jórészét; de a Reconquista öt évszá­zados, keserves erőfeszítés volt. A nyolcszáz éves arab uralom (i. u. 711-1492) megtette hatását, és az »igazhitbe« belemorzsolódott tömegeket még az elké­pesztően brutális inkvizíciónak népünnepéllyel, tömegmáglyákkal, látványos templomi segédlettel sem sikerült soha igazán keresztény hitre téríteni. Két veszedelmes morisco népfelkelés után, a mozlim lakosság felkerekedett és tö­megestül települt vissza Eszak-Afrikába7. (9) A török seregek előretörése Európa szívébe, a Balkán és a Krim térsé­geinek elfoglalása bőven kárpótolta az iszlámot Al-Andalúz elvesztéséért, és ezzel oly korszak következett, amelyben - Edward Gibbon szemével nézve - Európa, dinasztikus marakodásával, vallásháborúival csupán sideshow volt, szatírjáték a mellékszínpadon; és hogyha akadna ennek a nyolcszáz évnek Gibbon-szabású historikusa, bizonnyal legalább olyan tacituszi rangú, lebilin­cselő, következményeiben messzeható, spektákuláris/sok kötetes Opus Mag­1082

Next

/
Oldalképek
Tartalom