Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 1. szám - Viola József: Gúzs az íróasztalon
VIOLA JÓZSEF Gúzs az íróasztalon Előszó A történetnek két főhőse van. Az egyik az író, a másik az írógép. Az író: tőle telhetőén mindvégig tárgyilagosan ábrázol. Az írógép: tőle telhetőén mindvégig tárgyilagosan eszköz. Olasz gyártmány hordozható dobozban. A márkája S.I.M. 1. A történet vége Idő: 1967. szeptember elseje, péntek. Helyszín: Kispest. Az író délután fél négy körül összetalálkozik özvegy Béldynével az egyik buszmegállóban. Ez a váratlan találkozás igazolja örökösen rosszatsejtő gyanúját. Az özvegy ugyanis arról a régi írógépéről beszél, amit az író egy-két éve az asszony fiának, Béldy Ákosnak adott el. A néhai írógépe! Hány embert levetkőztetett pucérra! Tulajdonképpen siratóénekkel kellene elsiratnia, mert a prózaíróban is benne perceg a költő, mint fában a szu. Siratás helyett azonban emlékezik. 2. Az első levetkőzés Idő: 1959. október nyolcadika, csütörtök. Ma halt meg Mario Lanza. Kellemesen hűvös őszi délután, körülbelül fél öt tájban. Az író benyit az előre kiszemelt üzletbe a dobozos írógéppel.- Jó napot kívánok!- Jó napot! A jó napotot üres oldalpillantással kíséri. Az üzlet közepén a nyilvánvaló tulaj egy széles munkaasztalon babrálgat egy ócska néprádiót, bazári büdös- ségben, szerszámok és lim-lomok zűrzavara közt. Egy hatalmas mennyezeti kampón kerékpár csüng, mint hentesnél a felbontott disznó. Az író várja a megszólítást. A tulaj afféle idősebb ember. Beütött orra retekszínű. Bütykös jobb mancsának fele hüvelykujja hiányzik.- Mit akar? A tulaj elmerülten belefúj a keze ügyében lévő poros készülékbe. Ettől valahogy felbátorodik az író.- Egy írógépet hoztam javításra.
