Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 9. szám - Vajda Andrea: "...míg csak ki nem esik kezemből a golyóstoll"

VAJDA ANDREA „...míg csak ki nem esik kezemből a golyóstoll” Varga Domokos: Víg játék - Végjáték (Varga Domokos [1922-2002] emlékének) Varga Domokos búcsúzik. Az olvasóktól, az élettói. A súlyos beteg írónak utolsó kötete jelent meg ez évben. A könyv, melyet mindenkinek figyelmébe ajánlok, a létezés egészét fogja át. Egy, az életével számot vető, s azt lezáró íróember végső búcsúja, alkotása, melyet betegágyán is hatalmas akaraterővel, elszánt­sággal, szeretettel írt, szerkesztett. Igazi alkotószellem írása, aki bölcsessé­gével, tisztánlátásával hol játszva, hol kendőzetlen nyíltsággal mutatja meg világunkat, tanít az élet szeretetére, megbecsülésére. A kötet borítója feketén, gyászosan utal az elkerülhetetlenre, mégis a cím­lapon lévő színházi maszk - bár egyik szeme sír - szájának mindkét szeglete mosolyra fakad. Ez a halotti maszk - nevezhetjük így is - két könnycseppet ejt ugyan, alapjában véve mégis vidám, az élet szépségét, a boldog perceket idézi, melyhez az a tudás is hozzátartozik, hogy egyszer mindenkinek el kell hagynia ezt a földi létet. Színe, a cím és a szerző nevével együtt vörösből fe­hérbe fakul, szimbolizálva a vérrel teli dobogó szív életerejét, és a testet, mely­ből lassan elszáll a lélek, kihűl, elfehéredik. Varga Domokos magatartása, életszemlélete példaértékű. Szembenézve a halálos kórral és a közelgő véggel, nem tört meg, nem esett kétségbe, elfogadta sorsát, s dolgozott tovább új könyvén: „...a lelkierőmet nem vesztettem el” — írja -, „...úgy éreztem: folytatnom kell, amit elkezdtem." Elő- és egyben utászává ban velünk is megosztja, hogyan tudta meg betegségét, s csodálhatjuk, milyen vég­telen nyugalommal vette tudomásul azt. A mű megírásának folyamatát is nyo­mon követhetjük. Mikor dolgozni kezdett rajta, még nem sejtette, hogy ez lesz a búcsúkötete. Csupán egy szándék vezette: jókedvét kelteni magamnak, má­soknak..." Irodalmi, nyelvi játékokat gyűjtött össze, melyeket a Lyukasára fo­lyóirat rendszeresen közölt, külön rovatot indítva számára Játszótér címmel. A négy nagy fejezetből álló könyv első része ezért is kapta A Lyukasára ját­szóterén címet. ,Alidon ezt írtam tiszta volt az ég (...)” - idézi Vörösmartyt -, de nemsokára a tiszta ég beborult. A diagnózis: májrák. Ez a vígság nyilván­valóan nem tarthat örökké, a végóra előtt emlékezni, számot vetni, felkészülni kell, s így a többi írásnak óhatatlanul is megváltozik a témája, hangulata. A kötet szerkezete a bevezetésben megfogalmazott gondolatot követi: „Amit ka­cagással kezdek, az forduljon át lassan - verseken és vallomásokon át - a bú­csúzás szép szomorúságába.” Ilyen az életünk is (már akinek megadatik szép 823

Next

/
Oldalképek
Tartalom