Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 7-8. szám - Kakuszi B. Péter: Keresztirányok
KAKUSZI B. PETER Keresztirányok NÉHÁNY GONDOLAT EGY KOMPARATISZTIKAI TANULMÁNYKÖTETRŐL A közelmúltban jelent meg Budapesten egy figyelemre méltó tanulmánykötet a fenti címmel. A Res Publica Nostra Kiadó Közép- és Kelet-Európai Összehasonlító Irodalomtudomány című sorozatában napvilágot látott gyűjteményben Berkes Tamás széles tárgykörből válogatta a komparatisztika - Simona Kolmanová kivételével - magyar reprezentánsainak írásait. Bojtár Endre sorozatszerkesztő előszavában két új szempontot emel ki, melynek Berkes Tamás a kötet összeállításakor kitüntetett figyelmet szentel. Egyrészt Berkes számot kíván adni az AILC 1962-es budapesti kongresszusa óta folyó kompara tisztikai munkáról, amelynek középpontjában a régiókutatás áll. Másrészt olyan írások élveztek előnyt a kötet szerkesztésekor, amelyek a közép- és kelet-európai régió irodalmi változásaiban közös vonulatokra reflektálnak egy jövőbeli összegzés előkészítéseként. A kötet első tanulmánya az 1962-ben lezajlott budapesti összehasonlító irodalomtörténeti kongresszus hosszú távú célokat meghatározó alapvetését idézi. Klaniczay Tibor előadása a közép- és kelet-európai komparatisták számára a legfontosabb kérdésekre irányítja a figyelmet. Valóban létezik-e olyan vonulata ezen térség irodalmi fejlődésének, amely eltér a nyugat-európai nagy irodalmak mozgásaitól? Létezik-e közös kelet-európai irodalmi fejlődés? Valóban organikus része-e a kelet-európai népek irodalma - amennyiben vannak közös vonások e térség irodalmi fejlődésének - az európai irodalomnak? Válhat-e organikus részévé a kelet-európai összehasonlító irodalomkutatás az európai kompara- tisztikának, vagy csak járulékos eleme marad? Nyugat-Európa irodalmi megújulása a humanizmus és a világiasság égisze alatt a reneszánsz korában végbement. A kelet-európai népek esetében ez a változás egészen a felvilágosodás és a romantika koráig váratott magára, és a nemzeti eszme jegyében zajlott. Erősíti-e ez a tény azt a feltevést, hogy a - legalább - két régió közötti különbség ugyanakkor a kelet-európai népek irodalmaiban közös vonásokat sejtet? Klaniczay a felvetésekre reflektáló kutatókat mindenekelőtt a nacionalista romantikától óvja, ami a kelet-közép európai irodalmakkal a szláv irodalmakat azonosította és ezzel legalábbis részlegesen tévútra vezette a kutatást. A közép-európai komparatisztikai kutatásokra példaként megemlíthetjük, hogy az utóbbi évek vizsgálataiban hangsúlyt kapott a Monarchia-kutatás, amelynek fontosságára már - jóval korábban - Klaniczay Tibor is utalt. Különösen fontosnak tartotta már hosszú évekkel ezelőtt, hogy felhívja a Mo719
