Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 7-8. szám - Pék Zoltán: Zenemester; Nekropoliszi kiküldetés

ben azzal kell szembenéznünk, hogy a darab üzenete ennyi: „rohadjon meg, aki csak él!”, márpedig minden idők legnagyobb drámaírójától ez durva. Nekem viszont tetszett, s most visszagondolva nyilvánvaló, hogy ennek a szellemében cselekedtem. Ehhez a józan vérszomjassághoz azonban sehogy sem passzol az önkéntes áldozati bárány. A felajánlkozástól kicsorbult az életvágyam. („Te mindig másokon élősködsz” - 0.) Rohadj meg te is O.

Nem írom meg a nekrológot.

És másnap se.

Meg harmadnap sem.- ...gyászoló rokonság. Uram? Jól érzi magát?

Mi ez a hely? Ki ez a nő? Hogy...- Hogy? ,- Jól érzi magát? Olyan sápadt. Kér egy pohár vizet?- Nem, köszönöm.

A nő gyanakodva néz. Vár. Nekem kéne mondanom valamit?- Tehát?- Tehát... - Nem tudom folytatni.- Tehát mikor jelenjen meg? A héten? Jövő héten?- Hogy? Igen, jövő kedden.- A számlát a család címére küldjem...- Nem. Én fizetem.

Nem látom jól a bankókat, olyan egyformák, és olyan sötét van itt. A végén eggyel többet adok, de a nő udvariasan visszatolja. A halálozási rovatnál nem vágják át az embert.- Biztosan jól van, uram? Üljön le egy picit.- Nem, köszönöm. Jó napot.

Kint a levegő fülledt, állott, akár egy üvegkoporsóban. Előhúzom belső zsebemből a söralátétet meg a kész fogalmazványt, és egy kukába dobom. Kicsit odébb a falnak kell dőlnöm. Először azt hiszem, hányinger, de a hasamból sebesen áthúzódik a nyaki verőér azon pontjára, kicsivel a váll fölé. Behunyom a szemem. Az emberek eltűnnek, most árnyéksokadalom tolong a szemhéjam mögött. Nem bírok elindulni, a fal olyan hűsen simogat, s valahonnét zongora hangját hallom. Ekkor fönn megdörren az ég, és szakadni kezd az eső az árnyékvilágon innen és túl is.

IllÓ (24. epizód)

Egy férfi bemegy a drogériába. Kapkodva végigpróbálgatja az összes arcszeszt, szemöldöke mind feljebb kúszik homlokán, jelezve zaklatott idegállapotát. Az üzlethelyiségben dolgozó hölgyek sorra odalépnek hozzá, hogy miben segíthetnének, de a férfi zavartan és nyersen elhessegeti őket. Végül a tanácstalan hölgyek hívják az üzletvezetőt.

Az üzletvezető éltesebb férfi, divatos öltönyben. Odalép a kuncsafthoz.- Segíthetek, uram?

A férfi végigméri, megnyalja száját, majd közelebb hajol.- Mi az az illat, ami eszünkbe jut, ahogy egy gyönyörű nő átsiet előttünk

620