Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 1. szám - DÉLSZLÁV IRODALOM - Radoslav Bratić: A sakkjátszma

DÉLSZLÁV IRODALOM RADOSLAV BRATIC A sakkjátszma Amikor Grigorije és Szimát, akit nemes egyszerűséggel csak Töröknek be­céztek, mert agyarai közül soha nem vette ki a pipát és úgyszólván nem lát­szott a körülötte gomolygó füstfelhőben, no, szóval, amikor Grigorije és Szimát letelepedtek a helybeli tanítótól kölcsönkért sakktáblához, akkor az nem puszta játék és szórakozás, hanem csata volt, a híres-neves Vuőji Dol-i (azaz farkasvölgyi) vagy nevesinjei ütközethez fogható, vérre menő csatázás. Már­pedig azok, ugyebár, megrengették Európát. Az 1875-ös hercegovinai felkelés és összetűzések híre futótűzként terjedt el a világon, de más-más visszhangja volt Bécsben, Pétervárott és Isztambul­ban. Szimátnak mindegy, kinek az oldalán harcol, egyedül az a fontos, hogy Grigorijével szemben, vagyis az ellentáborban legyen. így aztán a két ellen­lábas elsáncolja magát székében, egymásnak veselkedik, és csak azon töri a fejét, miként ássa meg a másik sírját. Eletre-halálra menő harc ez, csattog, mennydörög és villámlik még akkor is, ha egy felhőfoszlány sincs a kékselyem firmamentumon. Elsőnek Szimát száll hadba, mondhatni, áhítatos ünnepé­lyességgel. Királyi előőrsként két kockával előbbre küld egy gyalogot. Aki ol­dalról figyeli a két játékost, észreveheti, hogy Szimát eközben diszkréten meghajol a király őfelsége előtt. ,A gyalogság minden háborúban az első áldozat, így van ez, mióta a világ világ”, áll készen a válasszal Grigorije, s a szemközti mezőkön máris tolja előre a maga talpasát, közvetlenül Szimát figurája elé. így állnak ott szemtől szembe a páston, a nyílt csatatéren. A magáét Grigorije indítja rohamra, a rajtaütés előnyére számít. A közkatonák mindenkor a fegyvercsövek célpont­jai, miközben a parancsnokság valahol a háttérben lapul. Szimát, pírban égő arccal, a fehér lovasság bevetésével válaszol, s a gya­logos kilövésével fenyeget. „Még hogy ez a sehol-semmi Hercegovina lázadoz­zon a Török Birodalom ellen, amely leigázta a fél világot?! Nahát! Hogy jön a csizma az asztalra?! Örökkön-örökké csak verekedtetek meg háborúztatok, 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom