Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 1. szám - Hatiasvili Nodar: Pusztaságban
Haragudott magára, amiért képtelen az elhagyotthoz hasonló helyre bukkannia. Kis csoportokban üldögélő emberek mellett haladt el. Nem akart odafigyelni rájuk, mert valamennyiük beszéde egyformán ellentmondást nem tűrőnek tűnt. Ekkor hirtelen, legnagyobb csodálkozására, meglátott egy csoport hallgatagon ülő embert. Naum odalépett hozzájuk, s megkérdezte egyiküket:- Elnézést, mit csinál?- Dolgozom.- Micsoda...? - csodálkozott Naum. - Hogyan lehet így dolgozni?- Ahogyan fizetnek. Naum a mellette ülőhöz fordult:- És maga is dolgozik?- Hát persze. Nálunk mindenkinek kötelező dolgoznia.- És nem félnek? Mi lesz, ha rajtakapják magukat, hogy...- Ugyan ki? Elvégre nem az iskolában vagyunk...- Azt mondják, itt katedrális épül...- Mondják.- De hát így nem lehet...- Én élni akarok, nem pedig katedrálist építeni. - válaszolta a férfi. Fordította: UNGOR BARBARA 54
