Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 6. szám - Havas Judit: A valóság és az álom határán
tosan vezetett 1947-ig. A naplóírás Jékely számára kényszer, ha lehet, minden nap írt, azonnal. A naplóban Jékely vagy emlékezetbó'l idéz, vagy éppen olvas valamit és lejegyzi. Külföldi, magyarországi és erdélyi utazásai során jegyzeteket készít s leírja mindazokat a templomokban, temetó'kben, múzeumokban talált idézeteket, amelyek számára fontossá váltak. Elképzelhető', hogy a kolozsvári idó'szakban (1940-46) is írt naplót, de akkoriból a levelek tekinthetők naplóértékűnek. 1941-től kezdődően, amikor Jancsó Adrienne-nel megismerkedett, a Napló, levelek formájában, Jancsó Ad- rienne-nek íródott. „Minden hozzá írott levelem naplóértékű” - mondta Jékely Zoltán. Az akkor írott versek kéziratai is részben e levelekben olvashatók. Ez a levelezés még feldolgozatlan, akárcsak az óriási családi levelezés. Ide tartoznak azok a cédulák is, amelyek a családi irodalmi hagyatékból kerültek, kerülnek elő. Sok az el nem küldött levél, melyeket azzal a megjegyzéssel látott el Jékely: naplóba való. Létezik egy olyan füzet, amelybe Jékely Adrienne saját kezűleg másolta be ezeket a cédulákat. Itt kell szólnunk arról, hogy Jékely Zoltán kézirataiból elsősorban gépiratok készültek, amelyeknek van egy első változatuk az első olvasat alapján, van egy második, javított változatuk és még szükség lenne egy harmadik változatra, az eredetivel egybevetett példányra. Tehát még komoly filológiai munka várat magára. Remélhetőleg előbb-utóbb sor kerül a napló további részleteinek kiadására is, bár a végleges szöveg megszületése még nagyon távoli, s egy ilyen típusú naplónál, talán nem is beszélhetünk tökéletesen rekonstruálható szövegváltozatról. A beszélgetéseink során Jékely Adrienne megjegyezte: „Apám nagyon fiatalon olvasta Széchenyi Naplóját, érdekes, hogy ez egyik utolsó fordítása. Nagy hatással volt rá, olyannyira, hogy bizonyos értelemben példának tekintette...” Éppen ezért talán nem véletlen, hogy Széchenyi Naplójának ismeretében 21 éves korától írott feljegyzéseiben ő is ezt a naplóformát követte. Naplóiban gyakran találkozhatunk francia, német, olasz és latin kifejezésekkel, és bőven található bennük idegen nyelven írt szöveg, idézet. Többnyelvű szövegrészek olvashatók akár egymás után is. Vegyünk példaként egy 1941-ben íródott naplóból való bejegyzéssort: O, arany század, mért múltál te el? Nektár lett szomjtól a hegyek patakja, S a makk éhségtől ízes eledel (Dante)- Le métier d’un poéte ressemble en somma á célúi des putains, puisque, comme celles-ci, nous prosti- tuons nos sentiments au public (A költői mesterség olyan, mint az utcalányoké, hiszen, mint ők, mi is eladjuk érzéseinket a közönségnek.) _________ (Apollinaire)1 1 Jékely Napló, kézirat 530
