Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 1. szám - Hatiasvili Nodar: Pusztaságban
- Nem látod? - válaszolta egy háttal ülő férfi. - Követ hordtunk, most meg kifújjuk magunkat...- De miért hordják a köveket?- Ismered a mondást?- Melyiket? — kérdezte csodálkozva Naum.- Aki kíváncsi, hamar megöregszik.- Dehát... Velük sem tudott szóba elegyedni hát, pedig annyira vágyott rá, de nyilván hogy hosszúra nyúlt magánya alatt elvesztette a kulcsot a többi emberhez. Fejét lehorgasztva arrébb kullogott, de még bízott benne, hogy talál beszélgetőtársat magának. Hirtelen sóhajtozásra lett figyelmes, azonnal elindult az irányába. Földön ülő emberhez ért, aki háttal neki, egy kövön könyökölt.- Mi van magával? - kérdezte Naum együttérzően. Az ember meglepetésében összerezzent, Naum felé fordult, kíváncsian rápillantott, majd visszakérdezett:- Hát maga meg kicsoda?- Idegen.- Mit akar tőlem?- Semmit, csak segíteni szerettem volna, ha kell...- A munkától meg tud szabadítani?- Nem.- Akkor hagyjon békén. Naum zavarodottan álldogált, s ez szemlátomást felbőszítette a férfit. Felállt, végigmérte Naumot, majd kicsivel odébb leült, és ismét sóhajtozni kezdett. Naum akart még mondani neki valamit, de meggondolta magát, legyintett és továbbállt. Minél tovább ment, annál több kőhordó munkást látott. Még nem sikerült rájönnie, vajon miért cipelik az emberek a tömérdek követ, de azt már észrevette, hogy ott, ahol inuk szakadtából dolgoznak a munkások, korbács csattogása és felügyelők kiáltozása hallatszik, ott viszont, ahol a nap- lopók henyélnek, legtöbbször csend honol. Kiszemelte a legaktívabb munkafelügyelőt, odalépett hozzá, és megkérdezte:- Bocsásson meg... mit csinálnak?- Nem látja? Építkezünk. - válaszolta az meglepetten.- De mit építenek?- Kérdezze meg a főnököktől.- Miért, titok?- Nem, csak engem nem érdekel.- Akkor miért bánik így a munkásaival?- Hogy csodálattal emlékezzenek majd ránk.- Kik?- Hát az utódaink.- Miféle utódok? Ezek a szerencsétlenek idő előtt elpusztulnak, és a kutya se fog rájuk emlékezni!- Azok fognak, akik majd meglátják a monumentális alkotást. Minél több a szenvedés az építése során, annál nagyobb lesz az utódok csodálata. — Naum döbbent arcát látva hozzátette: - Látom sok a szabad ideje, ezért jár az agya ilyen lassan, nekem viszont nincs időm, eredjen hát! - A felügyelő ezzel hátat 52
