Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 5. szám - Jaan Tätte: Kereszteződés a főútvonallal avagy mese az aranyhalacskáról
mondom, a szegénységtől akarok megszabadulni. Roland: De hát nem vagyunk mi szegények. Laura : Talán gazdagok vagyunk? Roland: Semmiben nem szenvedünk hiányt. Laura: Nagyon is sok dologban, amiről neked sejtelmed sincs. A meglepetésekben! Fél évig meditálunk rajta, mielőtt megveszünk valamit. Számoljuk a pénzt, lessük a bankkártyánkat, a hűtőszekrény üres, vendéglőbe nem járunk, sehová sem járunk, nincs mit magunkra öltenünk, az otthonunk olyan, mint az olcsó áruk beszerzési bázisa. Láttad te, hogy él Maria? Soha nem bocsájta- nám meg magamnak, ha most engednénk kicsúszni a kezünkből ezt a lehetőséget. És Osvald nem egy kigyúrt bunkó. Nekem semmi kifogásom ellene. Sőt még tetszik is. O tudja, mire vágyom. Jobban, mint te. Ha a tied volna ez a pénz, éppúgy elkezdenéd számolgatni, mint most a centjeidet. De Osvald szórná a pénzt, ő nem fontolgatná, mire megy el. Roland: Ellenkezőleg. Akkor nem bocsájtanánk meg soha magunknak, ha most... de hiszen ez annyira egyértelmű. Laura, végtére is te értelmes ember vagy. A tetejébe ez a pénz gyanús eredetű. Magad is látod, egy efféle alaknak nem lehet pénze. Osvald: (Kezdi visszanyerni a magabiztosságát. ) Mifélének? Roland: Hát egy ilyennek. (Az ujjával Osvald felé bök.) Osvald: Ideje volna távoznod. Untatod a jelenlevőket. A szegény emberek meglehetősen unalmasak! Soha, semmivel nincsenek megelégedve. Ez is baj, az is baj. Kész nyavalygás és siránkozás az életük. Roland: Mi-fé-le pénz ez? Laura: (Osvaldnak.) Hát Roland- nak nem is mesélted? (Roland- nak.) Neked nem mondta el? Roland: Nem. Laura: Ez a haltól kapott pénz. Roland: Hogyan, kérlek? Laura: A hal teljesítette Osvald kívánságát. Milyen hal is volt? Osvald: Nem tudom. Egy szép hal. Roland : Miről beszéltek ti itt? Laura: Osvald a haltól kérte a pénzt. És az teljesítette a kívánságát! Roland: Hát ti teljesen meghibbantatok, mi ütött belétek? Laura : Hiszen te láttad azt a pénzt? Roland: Igen, de mi köze annak a halhoz? Laura : A hal teljesítette a kívánságát!!! Roland: Hogyan... teljesítette? De hiszen ilyen dolgok nem történhetnek meg. Laura : De bizony megtörténhetnek. De meg ám... Mintha a Mikulás hozná... Roland: De az nem hoz. A Mikulás nem hoz ilyen ajándékot. Laura: Hogyhogy nem hoz! Hogyhogy nem hoz? (Szünet.) Akkor ki hoz? Roland: Én, példának okáért. Laura: Te? Hogyan? Roland: (Odamegy az ablakhoz, kinéz rajta.) Lehetetlen. Hihetetlen. Osvald: Hihetetlen, de igaz. (Szünet. ) Laura : Elfogadod a milliárdodat? Osvald: Már nem tudja. Laura: Elfogadod? Roland: És akkor te nem leszel nekem többé? 460
