Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 3. szám - Bíró Zsófia: "Félre vers, tsalád, ima"

gazdasági változások híre természetesen a klastrom falai közé is eljutottak, csak még tovább tüzelve ezzel hősnőnk amúgy is életigenlő mentalitását: ,Mondd mi más, meg-hibbanás: Klastrom lakás, Imádkozás, Ifiak helett Vén püspök kezet Tsókolni-meg, Ráz a hideg Ha rá gondolok Már ebül vagyok. Félre vers, tsalád, ima, Leszek sima Czigán rima, Gönczöm el-szakad, Öltök másikat, Szívem szeret Száz ezreket, Tsak ha éj temet Ontom könnyemet.” (Tarantella) Nem csoda hát, ha végső elkeseredésében levélben könyörgött kitartó ra­jongójának, Zedlitznek, szabadítaná ki, s ő nem lesz hálátlan. A különc, sánta alkimistának több se kellett, lelkes és összetartó kompániája, a Boeotische Schweine kíséretében a lehető legtisztességesebb szándékkal feleségül kérte Psychét a zárdafőnöknőtől, aki azonban megsejthetett valamit a turpisságból, mert a vőlegény protestáns voltára hivatkozva csak akkor engedett a kérés­nek, amikor feljebbvalóinak való panasztétellel fenyegették. „DIE TAUBE PRIORISSA. Mater: Du magst weziehn von unserm heiligen Kloster? Warum denn? Und was willst du werden? Novicia: Prostituierte. Mater: Schrecklich! Sag’s noch einmal! Novicia: Ich werde Hure. Mater: Mein liebe Tochter, Das ist sehr gut. Ich hörte erst Protestant. 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom