Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 2. szám - "VALAMIT VISZ A VÍZ" - Károlyi Pál: Zene és vizek
KÁROLYI PÁL Zene és vizek Az emberi lélek tükre a víz: mennyből jön alá, mennyekbe megy föl, s lekényszerül megint a földre, örök utas.- énekli Schubert Goethe szavaival (Szabó Lőrinc fordítása) „Szellemek éneke a vizek fölött" című férfikarra és mélyvonósokra írt művében. A víz, amely életünk alapeleme s amelyből fizikai létünk született, a legszorosabban kapcsolódik minden tevékenységünkhöz, csodálatunkhoz, marasztalásainkhoz, a végtelenség távlataihoz, de félelmetes borzalmainkhoz is. Épít és rombol, életet ad és öl. Misztikus szertartások nélkülözhetetlen szimbóluma, áld vagy bűnöktől tisztít meg, de büntető pusztulást is hoz. így hát gondolkozásunk általános szereplője, életérzés- és érzelemszimbólum, szellemiségünk, életérzéseink, érzelmeink önkifejezésének állandó kísérője. Minden bizonnyal a középkori XIV. században, az első újkori nagy romantikában jelentkezett először a költészet és zene mai értelmű léte Guillaume Machaut kivételes művészi öntudatával. Életrajzi írásában műveit egy szerelem ihlette, s azok — először történelmünkben — véglegesek, nem változtat- hatóak. A szerelem a csodálatos természet része, benne egyesül minden, ami élet és gyönyör; a föld vízforrásai lelkünk szerelemfakadásának allegóriái - örök emberi ének, amely felhangzik Machaut érzékeny, a zene kifejező eszmeiségét hordozó, A forrás dalai című lírikus ciklusában. Machaut idejének Itáliájában pedig életre kelt egy érdekesen hangutánzó vagy a szólamok ,kergetőzésével" megjelenítő műfaj, a caccia, amelyik vásári hangzavart, veszekedést és legkivált a vad üldözését, a vadászatot érzékeltette (a fúga műfajának gyökere), de olykor a víz hullámzását is programjául vehette. Az 1600-as évektől kibontakozó barokk korszak, elsősorban az önálló életre kelt hangszeres zenével, valósággal tobzódott a hangutánzások lehetőségeivel. Se szeri, se száma nincs a battaliáknák (csata). Ma is eleven Ignaz Franz von Biber állathangokat, köztük a láposok békakuruttyolását megjelenítő Sonata Representativa című concertója. Kihasználják - mint az előbbi műben a kor legvirtuózabb hegedűse, Biber is - az új hangszercsalád, a vonósok glissando és tremolo lehetőségeinek és a különböző vonásnemeknek hatásait, amelyeket a XVII-XVIII. század előszeretettel használ hangutánzásokra is. Ismeretesek a barokk kor vízizenéi, közöttük is a legnépszerűbb 149
