Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 11-12. szám - Tóth Csilla: Egy elmerült sziget legendája
Az éjjeli erdőhöz mindig is a mágia, a boszorkányság képzetei kapcsolódtak. A folyó a Holdhoz tartozik, hiszen a Hold eleme a víz. Nem csak a Hold, a folyó is állandóan mozog, változik. Gyakran olvashatunk ilyen kifejezéseket Békássy tündéres verseiben: felszabadult patak, zajgó víz, örvénylő folyó, stb. Az erdő és a folyók a tündérek lakhelyei a magyar, s más népek mitológiájában is. így pl. a Balatonban Tihany foka oldalában kivájt sziklaüregeket a nép tündérváraknak nevezte, mert egykor itt laktak a Balaton tündérei. A Fertő tóban hét város süllyedt el, amelyekben vízitündérek laktak. Csendes éjszakákon még ma is hallatszik énekük, holdvilágnál meglátszanak gyémánt- és aranypalotáik.14 S hogy még közelebb menjünk a szülőföld hagyományaihoz: Békássy Csodavilág című versében „Gyöngytestű Rába-tündérek”-ről beszél, valószínű a népnyelv ismerétében. A Márciusi tavasz című versben teljes szépségében elénk tárul a Tavasztündér alakja: „... Április füvében, A zöld között, sok víg zsivaj között Jár a fehér Tavasz, a haja ében, Madár dalol a tündér lány fölött. Hajtsd szét a Május vadvirágos ágát: Csodáld a száz színárnyalat közül, Egy hófehér szín teljes tisztaságát: Ott a Tavasz ruháját fonva ül.” A fehér lunáris szín, a női elem szűzi aspektusára utal. Jelenthet még a tisztaságon kívül tökéletességet és transzcendenciát is. A versben a fett szedéssel, s nagybetűvel jelölt „Egy” szó meg is engedi ezt az értelmezést. A magyar néphit a fehér színt a tündérekhez társította. Kiderül ez pl. a Tejútra vonatkozó hiedelmekből is. ATejutat ugyanis nevezték így is: Fejér árok, Fejér köz, Országút (ami Tündérországba vezet), Éjjeli Szivárvány, Tündérek útja, Tündérek járása. Ez volt az út, ami Tündérországot összekötötte a Földdel, ezen ereszkedtek le a tündérek a halandók közé.15 Érdemes kitérni a „ruháját fonva ül” kifejezésre. Benne rejlik az az elképzelés, hogy a Tavasztündér ruhája maga a zöldbe borult Természet, ezért ha a Tavasz ruháját fonja, akkor kivirul minden. Ez megfelel a magyar néphagyományban Tündér Ilona alakjának, akinek léptei nyomán virágba borul a Természet. Árulkodik azonban egy másik hagyományról is: a tündérek az antikvitás sorsistennőinek leszármazottai is. Ahogy a Párkák fonják az élet fonalát, úgy fon a tündér is. A fonás rejtetten megjelenik a Haragos erdőn című versben is, a tündér haja az őszi mezőkön az ökörnyál. A fonás misztikus tevékenység tehát, a tündér a természet és a sors úrnője. Transzcendens lény, aki az Egy, azaz az Egység állapotában létezhet, „Egy hófehér szín teljes tisztaságáéval rendelkezik. A fehér színben benne van az összes többi, ahogy a teremtés előtti Egy-ben a teremtett világ sokszínűsége is. A tündér színe tehát a fehér, Békássy költészetében éppúgy, mint a néphitben. A tündéreket ennek megfelelően Békássy gyakran jeleníti meg a következő metaforákkal: 1027
