Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 11-12. szám - Tóth Csilla: Egy elmerült sziget legendája
JSár'ga ruhájú levélszellemek Keringő forgó tánczot lejtenek.” Verseket tehát az Elmerült sziget és a Hátrahagyott írások I. című kötetekben találhatunk. Békássy írásai közül eddig kizárólag ezek keltették fel a kortársak és irodalomkritikusok figyelmét. Az Elmerült sziget versei kronologikus, a keletkezés idejét követő sorrendbe rendezettek. Ez egyben bizonyos tematikus rendet is takar: a legkorábban, 1910 és 1912 között íródtak Békássy tündéres versei. Ide tartoznak A hegedős, Haragos erdőn, Almok, Megnyugvás, Márcziusi tavasz című versek. A kötetet továbblapozgatva további olyan darabokra bukkanunk, melyek a tündéres versek motívumkincsét, gondolatait ismétlik, így pl.: Amor, quam amarus, Az álom című, de általánosságban elmondható, hogy az ezekben a versekben már megismert tájszemlélet a fiatal költő versei nagy részére jellemző. Az első kötetben emellett találhatunk még háborús verseket is, melyeket a korai halál megsejtése mellett a tájleíró strófák különös, valóban a XIX. századi klasszikusaink nyelvét idéző egészen sejtelmes, misztikus hangulat lengi be: ,A vadszölőlevél ma vérpiros, Az erdő hullott lombtól kárpitos A fold is könnyez minden reggelen, Dermedt az élet mely már nem terem.” (Az év) Persze vannak utánérzések is, Adyt A XX-ik század költői, Babitsot a Görög partokon című versek idézik, de akad egy Coleridge: Kubla kán átirat is Jöjj, szólt a herceg címmel, Keats Oda egy görög vázához című művének sorait pedig a Psyché idézi fel. A kortárs angol lírát a Bókos az ó tánc (A. E. House- man-ból) címmel egy versfordítás képviseli. A válogatást itt még az esztétikai érték figyelembe vétele is meghatározta, hiszen a hátrahagyott versekhez képest érezhetően színvonalasabbak. A Hátrahagyott írások első kötetének versei év nélküliek, olyanok kerültek tehát ebbe a kötetbe, amelyeket az édesanya utólag, keltezés nélkül talált. Itt jóval több utánérzést, kezdetlegességet olvashatunk. A legjobbak itt is a tündéres és tájversek, de összességükben nem érik el azt a művészi színvonalat, mint az Elmerült sziget című kötet darabjai, inkább tartalmi szempontból érdekesek, megmutatják, mi pontosan az a nyersanyag, amelyből Békássy tündéres versei merítettek. így például tanulságos A sorok-réteken című ösz- szefüggő ciklus vizsgálata, ezen belül is a Csodavilág című vers, vagy a Tavi tündérek, Aki elmegy vándorolni, Jöjj megint., címűek. Amisztikus, filozofikus tájszemlélet itt is megragadó, pl. a nyári zápor leírásában: ,fi ujjongva vágtat a robaj, Már messze jár és halk a zaj, Csöppökben csillog a sugár... És halkan lép odébb a nyár”, ahol már a versritmus szépsége is kitűnik. (Öröm) IV. 1021
