Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 11-12. szám - Tóth Csilla: Egy elmerült sziget legendája

lékezéseket is, így pl. akár a Brunswick-téri házban, a Bloomsburyben töltött estékről is. A versek és a prózakötet is 1916-ban jelentek meg.

A Hátrahagyott írások harmadik kötetét azok az irodalmi tanulmányok jelentik, melyek Tanulmányok és jegyzetek I. írókról és irodalomról címet viseli. 1917-ben jelent meg. Ebben a következő, sokkal figyelemreméltóbb írásokat találjuk:

Olvasás és kritika Samuel Butler jegyzetei Versek bírálása Magyar költészet 1906 óta Browning az íróművész és a Jane Austen címűeket.

Ezek közül Békássyné maga is kiemelt néhányat, így a Magyar költészet 1906 óta, mely Harold Monro lapjába készült, a Versek bírálása címűt és a pályadíjas Browning-esszét, amely témájánál fogva Babits érdeklődését is felkeltette, s valószínűleg Békássyné meg is mutatta neki.12 A három tanulmány tartalmi értékei miatt mindenképpen érdekes az irodalomtörténeti vizsgálódás számára is.

Békássyné tervezte a Hátrahagyott írások 4. kötetét is, amely Tanulmányok és jegyzetek II. (Történelemről és politikáról) címmel jelent volna meg. Hogy mi szerepelt volna benne, erről is tudomásunk van. Békássyné 1915 óta meg-megújuló levelezésben állt Babitscsal. Hol fia köteteiről, s az ennek érdekében tett angliai útjáról, hol saját, Nyugatban megjelenő verseiről és kritikáiról volt szó, mindenesetre egy év nélküli levélben megosztja erre vonatkozó terveit Babitscsal: ,A főbb essayk: két rövid előtanulmány-féle a tervezett történelmi jellemrajzokhoz, Cesare Borgia és Leonardo da Vinci. Azután: Pan- theizmus a középkorban. A Renaissance viszonya a Reformációhoz. Az eretnekek 1100-tól-1300-ig. Luther és a Skolasztika. Továbbá az angol »Recent Events in the Balkans. 1913.« és több a Dickinson előadásai nyomán, vagyis azokról írt rövid essay feljegyzései az előadás által keltett gondolatoknak.” Az élet meghiúsította ezeket a terveket, s hogy milyenek lehettek ezek a szövegek, mennyit tükröztek pl. a történelmi életrajz megújítójának, Lytton Stracheynek a törekvéseiből, vagy a Bloomsbury-kör személyiségről és az emberi civilizációról alkotott felfogásáról, s hogyan ötvöződött ez Békássy saját gondolataival, már soha nem fogjuk megtudni. A zsennyei kastély könyvtára a második világháborúban bombatalálat következtében leégett.

A későbbi korok irodalomtörténésze tehát kézbe vehet egy majdnem teljes életművet, melynek teljes egészében posztumusz kiadását nem szerzője önmagával szemben támasztott esztétikai-minőségi igényei hozták létre, hanem az emlékezés attitűdje.

Mindezek ellenére az Elmerült sziget c. verseskötet mégis tudatosan megkomponált műként vizsgálható, hiszen a címválasztás, a nyitóvers arra utal, hogy egészében és összefüggéseiben is vizsgálható. A levelek sejtetni engedik, hogy ennek a kötetnek a létrehozásában - eltérően a másik háromtól - esztétikai szempontok is közreműködhettek.

1020