Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 11-12. szám - Tóth Csilla: Egy elmerült sziget legendája
séges Békássy zsengéinek politikai és irodalompolitikai felhangokat nélkülöző megközelítése, hiszen félő, hogy életének legendája mellett művei elfelejtődnek. Vajon azért, mert tényleg rosszak voltak, vagy csak azért, mert senkit sem érdekeltek? Nyilván nehéz egy fiatal költő verseinek Keynes és más hírességek barátságával versenyeznie. Mi az, ami felejthető, s mi az, ami valóban érték, új irányokat mutató költői lelemény? III. „Amitől az ifjú félt, nem teljesedett: a sziget nem lassan hervadt el, hanem egyszerre süllyedt a legnagyobb tenger alá, teljes reggeli pompájában, talán ismeretlen növények csíráival, virágzó szőlőtőkékkel, melyeknek borát sohasem fogjuk kóstolhatni.” Békássy Ferenc 15-16 éves korában kezdett verselgetni, kezdetben csak anyanyelvén, később angolul is. Még a háború előtt elküldte magyar nyelvű verseit Cambridge-ből Babitsnak, a tervezett személyes találkozás azonban nem jött létre. Halála után édesanyja összegyűjtötte fia írásait, s kiadta őket. Ez négy kötetet jelent, a legelső Elmerült sziget címmel jelent meg 1915-ben, ez kizárólag verseket tartalmaz. Elén a fent mottóként szereplő sorok, melyek Babits Békássy halálhírére írt esszéjéből származnak. Ebbe a kötetbe nagy valószínűséggel a legértékesebbnek vélt darabok kerültek bele, s az esztétikáin kívül felfedezhető benne tematikus és időrendi rendezőelv is. Erre a kötetre reagált Kosztolányi és Tóth Árpád, kedvező kritikájuk a Nyugatban jelent meg, miután Babits már idézett esszéjében megalkotta a fiatalon elhunyt költőtehetség legendáját. A kötet címe nyilvánvalóan a költő tragikus halálára utal, s egyben allúzió Babits soraira. Hátrahagyott írások címmel Békássyné további három kötetet adott ki. Célja valószínűleg a teljességre törekvés lehetett: „Lássa, ez a gondolat, sejtés vagy remény ... ez vezet az írásai kiadásánál is és érezteti velem, hogy nem az a fontos, tetszetősebb-e irodalmilag vagy kevésbé egyik vagy másik írás, hanem hogy mennyire tükrözi vissza őt.” - írta az édesanya egy levelében Babitsnak.10 Egy későbbi keltezés nélküli levelében: „Ha amellett maradok, amit kezdettől fogva terveztem - hogy minden meg legyen örökítve, amit Feri írt...”. Fantáziák és gondolatok I. Versek alcím alatt találhatóak azok a költemények, amelyek valamilyen szempontból mégsem illettek bele az Elmerült sziget című kötetbe, ezek közül sok tényleg inkább próbálkozás, mintsem kiforrott alkotás: „Ezt tettem a fantáziák és gondolatokkal, melyek két kötetben a nyáron meg fognak jelenni, versek és próza, amiket úgy találtam nagyrészt utólag, jegyzőkönyvek, fiókokban ruhák zsebében is, s csak egy részét ismertem”.11 Fantáziák és gondolatok II. Próza alcím alatt a második kötetben műfajilag elég vegyes szövegeket találunk, aforizmaszerű naplójegyzeteket („Gondolatok naplója”), olvasónaplót („Könyvekről, amiket olvastam”) s visszaem1019
